Hasonló termékek
Kant hátán a szőr
Művészeti írások
Széplaky Gerda új kötetében izgalmasan társítja az esztétikát a fenomenológiával: esszéi a testiség, a nézőben végbemenő fiziológiai folyamatok felől értelmezik a befogadás aktusát. A művészetfilozófiai értekezéseket és a kortárs magyar képzőművészet meghatározó képviselőit bemutató elemzéseket kiemelkedő szakmai tudás és élvezetes, közérthető stílus jellemzi.
A fejlődéspraktika
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy mindenki számára könnyen érthetően bemutassa, hogyan működünk, és a működésünk alapján hogyan tudjuk megvalósítani céljainkat, kihozni a bennünk rejlő lehetőségeket, miként tudunk változtatni az életünkön, ha akarunk.
A történelmi filmek szociológiája
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?
A tudattalan testkép koncepciója és művészetterápiás vonatkozásai
A testünk révén kapcsolódunk a világhoz, és ez a testek között fennálló szociális viszony Maurice Merleau-Ponty „testköziség” fogalmával ragadható meg. Tapasztalatok alapján a pszichés fejlődés összefüggésbe hozható a testi elakadásokkal.
Költészet és ritualitás a kortárs magyar színházban
Vidnyánszky Attila és Visky András színházi világa
Látvány/színház
Performativitás, műfaj, test
Amint szólni kezd az ember valamiről, rögtön beleütközik az azonosítás problémájába. A beszéd mintha a világ felosztását is magába foglalná - már az első szóban. Persze, az isteni parancsok kora már leáldozott.. Mégis, az a mód, ahogy beszélünk valamiről, a gondolkodás újra és újra felülvizsgálandó tárgyát alkotja.
A színész titkos művészete
Színházantropológiai szótár
A kézikönyv célja, hogy bővítse tudásunkat a színpadi test lehetséges megjelenéseiről és az előadás dinamikájára adott nézői válaszreakciókról. Az egyensúlyról, az ellentétről, a montázsról és egyéb színpadi technikákról szóló gyakorlati fejezeteket olyan elméleti szócikkek követnek, mint a Szöveg és színpad vagy a Tágítás. A szerzők az előadóművészek összetett mesterségét, titkos művészetét helyezik kutatásaik középpontjába.
A libidó antinómiája és más paradoxonok
a vágy önmagával? Miért kell arra vágynom, amire legkevésbé sem vágyom? Miből fakad a libidó antinómiája?
Leírás
Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez.
Gelencsér Gábor, docens, ELTE
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyenge Zsolt |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 202 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634143253 |