Hasonló termékek
Idegen és Más
Azonos, más, idegen és ellenség. Ez az írás mindössze arra törekszik, hogy megpróbáljon eszmetörténeti szempontból néhány alapvetést megfogalmazni, mindenféle kizárólagosság igénye nélkül, fenntartva a tévedés lehetőségét (és jogát).
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
Párbeszédek
Ez a kötet talán a legjobb bevezetés Deleuze filozófiájába. Deleuze ama gondolatainak és módszereinek szédítő mélységű bemutatása, melyek új utat törtek az élet önfelszabadításának irányába. Ez a könyv egy újonnan létrejövő, új típusú forradalmi gondolat megjelenésének dokumentuma.
Túlélés és megértés
Ez a kötet alkalmazott filozófiai írások gyűjteménye, melyekben a szerző jelenkorunk társadalmának-kultúrájának hálózatait, diskurzusait esztétikai és etikai összefüggésben szemléli.
Majdnem minden
A megtört totalitás dialektikája
„Miközben átjárja a fenomeológia közismerten dzsungelszerű szövegeinek beható és kritikus ismerete, Sajó Sándor könyve eleven és problémcentrikus: valóban a dolgok érdeklik, és nem állít maga és a dolgok (valamint az olvasók) közé beavatatlanokat kiszűrni hivatott fogalmi szűrőrendszert.” "Az elemzések végig érzelemgazdagok, a személyes érdekeltség hangja szól belőlük- ami azonban sosem homályosítja el a fürkésző tekintet élességét. Somlyó Bálint"
Leírás
Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez.
Gelencsér Gábor, docens, ELTE
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyenge Zsolt |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 202 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634143253 |