A testünk révén kapcsolódunk a világhoz, és ez a testek között fennálló szociális viszony Maurice Merleau-Ponty „testköziség” fogalmával ragadható meg. Tapasztalatok alapján a pszichés fejlődés összefüggésbe hozható a testi elakadásokkal. A „testre szabott” terápiás koncepciók a pácienseknek olyan stratégiákat nyújtanak, amelyekkel áthidalhatják az interperszonális űröket.

A művészetterápiában a belső koherencia erősítését szolgáló átmeneti tárgyak csökkentik a szorongást, és jelentős közvetítő funkciójuk van. Az analitikus pszichoterápia képes az archaikus struktúrákig visszanyúlni, ahogy Françoise Dolto esetpéldái mutatják a testhatárok és az énhatárok problematikus voltát tükröző kapcsolati mintákkal, sérülésekkel és vitális affektusokkal kapcsolatban.  A kötet második része a testkép művészeti vonatkozásait vizsgálja, azaz hogy a művészeti alkotás miként mozgatja meg a bennünk szunnyadó emlékeinket, például egy művészetterápiás Bálint-csoportban.

Fehér Pálma Virág a nevelési tanácsadás és a felnőtt klinikum területén vezetett szomato-és művészetterápiás csoportokat rekreációs céllal. Felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, pszichoterapeuta, jelenleg is Bálint-csoportot vezet háziorvosoknak. A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság és az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete mellett a Sorig Khang International (mindfulness-technikát oktató szervezet) tagja. Egyetemi adjunktus a PPKE Fejlődés-és Klinikai Gyermeklélektan tanszékén. Terápiás praxisát a pszichoanalízis, elsősorban a kurrens német testpszichoterápiás módszertan, a filozófia és a művészetterápiák metszéspontján vezeti.

Bakondi Zsuzsa Magyar-portugál alapszakos bölcsész, pszichológus, klinikai és mentálhigiéniai, gyermek- és ifjúsági szakpszichológus jelölt. Diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte, jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen folytatja a tanulmányait, és szakértői bizottsági feladatkörben végez diagnosztikai feladatokat, a nevelési tanácsadás keretein belül pedig terápiás munkát.