A szülők feladata Dolto szerint az, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hogy megmutassák azokat a határokat, amelyek átlépése lehetővé teszi, hogy a gyermek növekedjen, és megnyíljon valami új felé. Dolto szimbolikus kasztrációnak nevezte ezt a küszöböt, amelyen a gyermeknek át kell lépnie ahhoz, hogy emberré váljon anélkül, hogy a veszteség elviselhetetlen lenne. A gyermek függősége szülei szavaitól oly alapvető, hogy Dolto a szülőket is bevonta a konzultációba. Csak a szülők segítségével lehet a gyermek nehézségei és a családi tudattalanban rejlő problematika közötti összefüggéseket megvilágítani. Ez engedi meg a gyermeknek, hogy elinduljon a saját útján, ahelyett, hogy a szülei problémáját élné újra a saját nehézségein keresztül.

Françoise Dolto, a gyermeklélektan egyik legnagyobb hatású és formátumú személyisége. A France Inter rádiócsatornán vezetett műsora inspirálta az Amikor a gyermek megjelenik könyvsorozatot, melynek ez a záró kötete.

Az ​utóbbi másfél évtizedben kisebbfajta pszichedelikus reneszánsz bontakozott ki a világban. Ez az újjászületés a legkülönbözőbb tudományágakat inspirálja mind a természettudományokban, mind pedig a társadalomtudományokban a pszichofarmakológiától a pszichiátrián keresztül az addiktológiáig, és az etnobotanikától a filozófián át a teológiáig. A pszichedelikumokkal végzett humán vizsgálatok újra megjelentek a The Lancet, a Nature, a Science és más vezető szakmai lapok hasábjain. Fontos kísérleteket végeznek a Harvard és a Johns Hopkins egyetemek orvosi karain, jelentős európai pszichofarmakológiai intézetekben, ígéretes kutatások folynak Bristoltól Szentpétervárig, Svájctól Jordániáig, Ausztráliától Kanadáig és Brazíliáig.

Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?

Zeneterápia és a pszichodráma

A szerző kötetében sikeresen integrálja a zeneterápiát és a pszichodrámát. Mélyrehatóan elemzi a zene lehetséges szerepét a pszichodrámában, magában a játékban és a dráma hatásmechanizmusában. A zeneterápia az improvizációs készségre épül; a gyermeki kreativitást, spontaneitást igyekszik felszínre hozni, a személyiségben mélyen rejlő erőket feltárni és mozgósítani.

Georg Misch az a gondolkodó, aki átfogó önéletírás-történeti műve révén a legtöbbet tette az önéletírás filozófiai, irodalom- és történettudományi jelentőségének megragadásáért. Mégis, egészen eddig alig jelent meg e tudományok magyar nyelvű diskurzusában, így a teljesítményét megillető méltatástól igen messze vagyunk - e kötet szerzője a hiány enyhítésére vállalkozott. 

A könyv az adatelemzés és adatgyűjtés valamennyi lépésére rámutat (a leírástól a grounded theory megfogalmazásáig) az elméleti mintavétel módszerének alkalmazásával.

Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortázar fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye.

„Végül a mű címéről is valamit. (...) Cortázar 1963-ban megjelent regényének évtizedekig Ugróiskola volt a magyar „munkacíme". Miért választottam mégis a Sántaiskola címet? Azért, mert jobban kifejezi a féllábas ugrándozás, sántikálás gyakorító, folyamatos jelentéstartalmát."
Benyhe János