Pszichotörténeti tanulmányok

Az 1997-ben fiatalon elhunyt Lackó Mihály a filológia, kivált a narráció elemzés, továbbá a pszichológia, valamint a megközelítésmódjainak egyéni ötvözésével hívta fel magára a szakmai közvélemény figyelmét. Pszichotörténeti kutatásai során elsősorban két 19. századi történelmi személyiség, a politikus-historikus Grünwald Béla és a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István politikai, szellemi és lelki portréját rajzolta meg kivételes pszichológiai érzékenység kíséretében.

16–17. század

Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg–magyar kapcsolatokat.

Tudománytörténeti megközelítés 

A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.

Az empátia fogalma nem új fogalom, több mint száz éve szerepel a pszichológiai irodalomban, sok definíciója született, több elméletalkotó foglalkozott vele. A könyv kísérlet az empátia tudományos szakirodalmának körüljárására: számos közlemény taglalja, hogy pontosan mi az empátia, hogyan fejlődik ki, milyen idegi mechanizmusai vannak, mi fejleszti, mi gátolja. Részletezi az empátia evolúciós eredetének elméletét, csecsemőkori kialakulását, fejlesztési lehetőségeit, anatómiai és fiziológiai vetületét, az empátiát gátló tényezőket, az empátia hiányát, valamint csökkent voltát különböző pszichés állapotokban. A könyv ismerteti az empátia jelentőségét különböző gyógyító tevékenységekben, a pszichoterápiában, az oktatásban és a mindennapi élethelyzetekben is. A függelékben egy kutatás részletes bemutatása található: a kutatás azt vizsgálja, mely tényezők lehetnek hatással az empátiás készség fejlődésére. A könyv nem kizárólag szakembereknek szól, a téma iránt érdeklődők, valamint az egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatók is élvezettel forgathatják.

A könyv kutatási témái közül a legjelentősebbnek, a római vallástörténetnek pannoniai szintézise. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémiától akadémiai doktori címet nyert (2005), a Magyarországon elérhető legmagasabb tudományos minősítést. Emléktáblája áll a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi mithraeum előtt.

Merre ​haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.