A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében. 

Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában

A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.

Az igazi elméletek valójában víziók, melyeket a világ átfogó pillantásának az ígéretével fogalmaztak meg. S ezen az sem változtat, hogy a végérvényesség igényével megfogalmazott teóriák mindegyikéről kiderül előbb.utóbb, hogy csak a részleges igazságot mondja ki, s hogy mindegyik elmélet szügségszerűen a megfigyelő tekintet egyik lehetséges...

A kötet az érzelmek természetét, kategorizációját, fenomenális jellegét és egyéb filozófiai vonatkozásait nem elszigetelten, hanem más mentális állapotokkal és a cselekvéssel való összefüggésükben tárgyalja.

Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.