Hasonló termékek
Az egyház mint egykori birtokos a magyar helynevekben
A kötet az egyház egykori birtokosi szerepkörével összefüggésben keletkezett magyar helynevek sajátosságait mutatja be. Kitér a történelmi körülményekre, amelyek e kulturális névtípus keletkezését és terjedését a középkori Magyar Királyságban meghatározták, illetve az egyházi tulajdonost jelölő névformák fenntartásához a későbbiek során hozzájárultak.
Pilinszky János színházi és filmes víziója ma
2021-ben kettős évfordulót ünnepelhettünk: 100 éve született és 40 éve halt meg Pilinszky János. Életműve azonban máig élő. A könyv a költő eddig kevéssé ismert arcát mutatja be: olyan alkotóét, aki (noha költőként vált ismertté) számos más művészeti ágat inspirált, ugyanakkor saját költészetét is több művészeti ág inspirálta. A kutatók és a laikus műélvezők számára egyaránt olyan „egyenes labirintus” ez, „melyben / mind tömöttebb és mind tömöttebb / és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk”.
A levél mint történeti forrás
A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.
Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején
A monográfia témája a Tanácsköztársaság egyházpolitikája. Megtudhatjuk belőle, hogyan találkozott az ateista ideológia a vallásos néplélekkel, hogyan reagált a hazai reformátusság a korlátozó intézkedésekre, milyen kiútkeresések, hitvalló megnyilvánulások kísérték az eseményeket, hogyan dolgozta fel ezt a korszakot az egyház- vagy a történettudomány. A Tanácsköztársaság alatti egyházi élet releváns mondanivalót hordoz az 1945 utáni történelem kutatása számára is.
Kereszttűzben
Az erdélyi római katolikus autonómia felszámolása (1918–1932)
A kiegyezés és a dualista korszak emlékezete Közép-Európában
A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
Leírás
A német külpolitika a háború elején azt helyezte kilátásba, hogy a háború megnyerése esetén Lengyelország valamilyen formában – trializmus, önálló királyság, esetleg tartomány – a Habsburg-korona része lesz. Ez a felfogás fokozatosan megváltozott. A német közvélemény nyomására, de inkább a nagyipari körök sürgetésére Németország egyre inkább arra hajlott, hogy a Lengyel Királyság valamilyen formában német befolyás alá kerüljön. Majd Bethmann Hollweg német kancellár 1916-ban váratlanul kijelentette Burián István közös külügyminiszter előtt, hogy Németország jogot formál Lengyelországra. Az osztrák–magyar diplomácia a német döntést kényszerűségből tudomásul vette, de utána a két szövetséges között rivalizálás kezdődött. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást. Buriánt leváltották, helyette Czernin gróf lett a külügyminiszter, respektálva a német igényeket Lengyelország birtoklását illetően. A második döntő fordulatot, s egyben Czernin bukását a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminszter. A különleges személyiségvonásokkal (doktrinerizmussal és állhatatlansággal) „megáldott” magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.
Kötcsén született 1949-ben. Egyetemi magántanár, a Bécsi Egyetem vendégkutatója. Az ELTE-n történelem–német–népművelés szakot végzett. Népművelő, majd 1991-től 2021-ig egyetemi oktató a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2008-tól a Kelet-Finnországi Egyetemen több alkalommal vendégprofesszor. 2017- től rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, 2016-tól tagja a Jakob-Bleyer-Verein elnökségének, s 2020-tól a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. Kutatási területei: európai diplomáciatörténet, a magyarországi etnikai csoportok története, EU-őstörténet, szociálpolitika-történet.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tefner Zoltán |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 698 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-831-9 |