Hasonló termékek
Gazda(g)ságunk újrafelfedezése
A folyamatos gazdasági növekedés által teremtett össztársadalmi jólét mítoszáról mára bebizonyosodott, hogy tévút. Nem csak a társadalmi különbségeket növeli elviselhetetlen mértékűre, de ökológiai katasztrófával fenyegeti Földünket. A kötet a fenntartható gazdálkodás feltételeit mutatja be elvi oldalról; a vidéki gazdaságfejlesztés példáján keresztül pedig rámutat: a gyakorlatban is megvalósítható olyan modell, amely erőforrásait nem éli fel, mégis jólétet teremt. A hazai, fenntartható vidékfejlesztés stratégiájára és eszközeire tett javaslatok jelentős része nem csak Magyarországon, de a nemzetközi fejlesztésben is hasznos lehet.
A hálás élet művészete
Az ember számára a világ már mindig is előzetesen adott, ezt az ember önmagára nézve, életvilágként éli meg, tehát a külvilág és közte levő demarkációs vonal tiszteletben tartása csupán tudatos és szigorú nevelés vagy önnevelés útján eredményezhet egyszerre figyelmes és cselekvőképes magatartást. Ez azonban egyrészt csak keveseknek adatik meg, másrészt - vagy épp azért nem, mert - nem ösztönös, vagyis nem lehet egyszerre életvidám, szabad, találékony és gondoskodó.
Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás
Bizonyított tény, hogy egyes gázok (elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogénoxid) légköri feldúsulása üvegházhatáshoz vezet. Szén-dioxidból közel 30 százalékkal több van a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Mivel e civilizációs melléktermékekként képződő szennyező anyagok kibocsátása drasztikusan emelkedik, valószínű, hogy felmelegedésben, tengerszintemelkedésben, áradások és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásában testet öltő éghajlatváltozás elé nézünk.
Magyarország a nemzetközi környezetpolitikában
Hogyan születnek a kormányzati döntések? Miért teszi a kormányzat éppen azt, amit? A kötet a közpolitika ezen alapkérdéseiből indul ki, konkretizálva azokat a nemzetközi környezetpolitika területére. Elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy milyen motívumok, tényezők hatására döntött úgy a magyar kormányzat, hogy részt vesz és éppen olyan módon vesz részt, ahogy tette a globális környezetvédelmi együttműködésben, egészen pontosan az éghajlat-változási és a biodiverzitási rezsim munkájában.
Elefánt a hídon - Gondolatok az ökológiai antropológiáról
Az ökológiai antropológia a természet- és társadalomtudományok határmezsgyéjén található diszciplína, amely a kultúra és a természeti környezet kölcsönhatásrendszerével foglalkozik. Ez a tudományág a határhelyzetéből fakadó problémákat a két nagy tudományterület összekötésével, a köztük ívelő hídon való átkeléssel igyekszik megoldani. S miért elefánt képében? Gyakran felmerül, hogy az ökológiai antropológia fejlődése valójában inkább csak a különböző megközelítések kidolgozásában, és azok vehemens védelmezésében testesül meg. Ezért e tudományszak helyzetét egyes művelői a vak emberek és az elefánt meséjével jellemzik. Mindegyik az elefánt más-más részét tapogatja, s emiatt más elképzeléseik vannak arról, mi is az elefánt valójában. Az elefánt egészét azonban senki sem érzékeli.
Pénzt akarunk, vagy életet?
Pierre Rabhi a kortárs ökológiai gondolkodás egyik legnagyszerűbb alakja, aki tízezrek életébe hozott változást Afrikától Indiáig. Mint Yehudi Menuhin írja róla: „Ez az egyszerű életszentségű, tisztán és világosan gondolkodó ember, akinek költői szépségű nyelvezete izzó szenvedélyről tanúskodik, saját verítékével termékenyítette meg a meddő földeket.” Ez a kötet filozófiai és bölcseleti írásait gyűjti egybe.
Leírás
Korunk ökológiai válsága alaposan átalakítja mindennapjainkat s azon keresztül mindennapi gondolkodásunkat is. Ami fontos volt a múltban, mára elenyészett, s olyan új dolgok tágítják horizontunkat, amire tegnap még csak gondolni sem mertünk. Ez a paradigmatikus fordulathatással volt a politikai ideológiák világára is. Mindezt leginkább az ökológiai politika fejezi ki, amely önálló politikai filozófiává és ideológiává vált, átalakította azt a módot, ahogyan a demokráciáról gondolkodunk, mind-ezek nyomán pedig jelentős hatást gyakorolt a klasszikus ideológiákra (liberalizmus, szociáldemokrácia és konzervativizmus), és komoly kihívást is intézett feléjük. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa az ökológiai politika kialakulását és önálló ideológiává érését; megvizsgálja a hatását a demokráciára és a klasszikus ideológiákra, amelyek olykor gyomorrontást kapnak a közélet zöldülésétől, máskor pedig példaértékűen tudnak az ökológiai irányzatokkal együttműködni; tüzetesebben megvizsgálja a baloldal és az ökológia ellentmondásoktól sem mentes viszonyát olyan irányzatokat segítségül hívva, mint az ökoszocializmus, az ökoanarchizmus és az ökofeminizmus; továbbá áttekintse a rendszerváltás utáni magyar (kormányzó és nem kormányzó) baloldal környezetpolitikáját. A kötet egyik fő állítása az, hogy az ökológiai politika korántsem üresíti ki vagy foglalja el erőszakosan a nagy ideológiákat, hanem éppenséggel a 21. századba teleportálja őket, másrészt pedig hogy a baloldal tudott a leginkább együttműködni a bolygó meg-mentését célként kitűző ökopolitikával, s így lehetséges egy ökológiai keretbe ágyazott baloldali környezetpolitika kialakítása. Éppen ezért a kötet utolsó részében a szerző a diskurzus kialakításának szándékától vezérelve vitapontokba szedve felvázolja a baloldal által potenciálisan követendő, önálló, az ökopolitika felé nyitott környezetpolitika alapjait.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Antal Attila |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | |
Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
ISBN | 978-963-236-911-2 |