Arday Gézával beszélget Borbély László

Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével. 

Ez ​a kötet egyszerre kíván szólni az érdeklődő nagyközönséghez, fogódzót adni a pedagógusok kezébe, de legfőképpen tankönyvként szeretné szolgálni a hazai felsőoktatást, elsősorban a pedagógusképzést és a könyvtárosok, információs szakemberek képzését.

Az utóbbi tíz évben a digitális folyóiratok részévé váltak nemcsak a tudományos életnek, de a mindennapoknak is. A folyóiratok kultúrája robbanásszerűen átalakult, és a folyamat ma is tart. Kötetünk angol és magyar nyelvű tanulmányai a digitális korszak folyóiratainak sajátosságait vizsgálják. Milyen lehetséges és már megvalósított formái vannak e műfajnak? Milyen viszonyban van ez az új jelenség a nyomtatott sajtóval? Milyen új tudományos eredményeket kínál a folyóiratok hiperlinktechnikájának elemzése? Olcsóbbá és demokratikusabbá válik-e a tudományos munka, vagy éppen ellenkezőleg, csak a meglévő egyenlőtlenségek termelődnek újra a digitális világban is? Milyen társadalmi-gazdasági változásokba tagozódik bele a folyóirat-kultúra átalakulása? A kötet egy nemzetközi együttműködés révén létrejött konferencia előadásait tartalmazza.

Az ​eltérő nézőpontok érvényesítése és megértése a termékeny irodalomtudományi tapasztalatcsere éltető eleme. Az elméleti állásfoglalások, elemzési módszerek és szöveginterpretációk hiteles értékelését nagymértékben elősegíti a folyamatos szakmai párbeszéd. A Párbeszéd-kötetek célja, hogy számaiban egy-egy kiválasztott irodalomtörténeti korszakot, alkotót, művet, teoretikus kérdést tárgyaló tanulmányokat egymás mellé helyezve különböző megközelítési módokat mutasson be. A sorozat első kötetét Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához címmel az ELTE Eötvös Kiadó adta ki.

Azonos, más, idegen és ellenség. Ez az írás mindössze arra törekszik, hogy megpróbáljon eszmetörténeti szempontból néhány alapvetést megfogalmazni, mindenféle kizárólagosság igénye nélkül, fenntartva a tévedés lehetőségét (és jogát).