Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra 'másutt megunt ócskasággá' válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.

Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai

A kötet társadalomnéprajzi és történeti néprajzi munkáiból nyújt válogatást. Andrásfalvy Bertalan írásai elsősorban Észak-Baranyáról, Nyugat-Tolnáról és a Buda-vidékről szólnak, ahol magyarok, németek, cigányok, szerbek élnek együtt évszázadok óta. A szerző minden korábbi szakmunkánál alaposabban és érzékletesebben írja le gazdálkodásuk történetét, életmódjuk XVIII-XIX. századi átalakulását.

A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.

On peut avoir l’impression que les acteurs aujourd’hui actifs dans la sphère politique apprécient les connaissances ’utiles’, mais l’historicité de ces connaissances n’a pas forcément de place dans leur conception de l’utilité.

Gálfalvai Domby Sámuel (1729–1807) 1758-ban De vino Tokaiensi címmel védte meg orvosdoktori disszertációját az utrechti egyetemen, mely ugyanabban az évben nyomtatásban is megjelent. 

A Dél-Dunántúl pusztulása 1683–1685-ben

A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.

A magyar történelmi dokumentumfilm útja

A magyar történelmi dokumentumfilm útja valamikor a hatvanas években kezdődött. A kádárizmus éveiben óriási szerepet játszott az elhallgatott közelmúlt feltárásában és tabuinak feltörésében, katalizátorként siettette a rendszer bukását. A társadalom ezekből a filmekből ismerhette meg múltját, értelmezéséhezinnen kapott segítséget.