Kötetünk ​a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.

A kötet a 20. század második felében és a 21. század elején gyűjtött látomás- és álomszövegeket tartalmaz. A tematikusan elrendezett szöveggyűjtemény kiegészül látókra, illetve a látók technikáira, valamint az álom- és látomás-látás alkalmaira, rituális előkészületeire vonatkozó elbeszélésekkel is. Gazdag anyagot képviselnek az álom- és látomáslátók saját feljegyzései, ezek között is sajátos színfolt egy-egy új vallási mozgalom, felekezet képviselőjének „látomás-naplója”.

Tanulmányok a romániai magyarság vallási életéből

A tanulmánykötet második összefoglalása a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékén folyó vallási néprajzi kutatások eredményeinek. A Studia sorozat VIII. tagjaként megjelent első kötet még csak a gyimesi magyarság vallási életének, hiedelemvilágának és vallásos folklórjának feltárásáról számolt be. Időközben a vizsgálatok melyekbe kolozsvári és budapesti kutatók is bekapcsolódtak a moldvai magyarság néhány településére, valamint a Maros megyei Szőkefalván létrejött Máriakegyhelyre is kiterjedtek.

Az eurázsiai népek kutatásában a Nart eposz jelentősége nem kisebb, mint akár a Niebelungenliednek vagy a Kalevalának. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a magyarországi kutatás számára – egy-két kisebb közléstôl eltekintve – mind a mai napig (ellentétben a nemzetközi trenddel) csaknem ismeretlen maradt. Ez a tény már csak azért is meglepô, mert a Nart ciklus tagadhatatlan kapcsolatot mutat egyfelől a magyar mondavilággal (elegendô itt a Csodaszarvas motívumra utalnunk), másfelől a görög-római mitológiával (pl. a félszemû óriásokhoz fűződő történetek). 

Néprajzi vizsgálat

A kötet a vallást a maga komplexitásában állítja elénk; a szerző egyaránt törekszik a hivatalos doktrínák és az azokat szervesen kísérő vagy kiegészítő, nem hivatalos elképzelések feltárására és értelmezésére. Fontos szerepet kap a könyvben a laikus, egyéni, spontán áhítatformák és rituális gyakorlatok bemutatása, és helyet kapnak a helyi hiedelemvilágnak a vallással szorosan összefonódott hagyományai is. Sokoldalú megközelítésben mutatja be a szerző a vallás és a - magyar és román - nyelv, illetve az írás-olvasás viszonyrendszerét és ennek változásait.

A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig

Az itt közreadott tanulmányok a 2009. május 15–16. között, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Székházában szervezett nemzetközi konferencia anyagát teszik teszik a magyar szaktudományosság számára hozzáférhetővé. A kötet címe, a magyar nyelvben kettős jelentéssel bíró „Átjárók” szó felfogásunk szerint hűen fejezi ki Európai Uniós projektünk célkitűzését: a magyar néprajz és a kulturális antropológia között olyan hidak („átjárók”) építését, ahol azok a személyek (az „átjárók”), akik erre kedvet és késztetést éreznek, „átjárhatják” az e két tudományt elválasztó határmezsgyéket – hozzájárulva evvel a magyar néprajztudomány megújításához, illetve a két diszciplina kölcsönös megtermékenyítéséhez.