L'Harmattan blog

Csernobil. A szó önmagában is súlyos, ami mély krátert ütött a 20. század utolsó negyedének kollektív tudatalattijában. Miközben 1986. április 26-ig Csernobil – ahogy 2019-ig a tízmilliós Vuhan – nevét Magyarországon alig ismerték, hamarosan egy egész korszak szimbólumává vált. Immár nem földrajzi név, és nem is csupán egy ipari katasztrófa hívószava – hanem egy pillanat, amikor a technológiai voluntarizmus, az államszocialista hatalomtechnika és a globális információs ökoszisztéma egyszerre remegett meg.

Ez a beszélgetés Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon. Rényi András, az ELTE professzora Rembrandt képeiben a filozófiai drámára mutat rá. Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik. Beszélgetésünk különös fordulatot vesz, amikor a Rembrandt képei mögött meghúzódó drámák, bibliai történetek terében találjuk magunkat.

Mi van akkor, ha a világ, amit látunk, csupán vékony hártya a tapasztalat mélyebb rétegei felett? Ebben a beszélgetésben Szummer Csaba pszichológus és filozófus leemeli a bögre nevű hétköznapi csodát az asztalról, és megmutatja, hogy a valóság nem tárgy – hanem viszony. Nem dolog – hanem élmény.

Freuddal indulunk, Merleau-Pontyval folytatjuk, és meg sem állunk a pszichedelikus tudatkitágítás határáig. Mert a tudat nem analóg masina, hanem örvény, emlékekből, érzésekből, vágyakból és régi történetekből fonódó hálózat.

Hol kezdődik a jövő, és vele a bolygónk összeomlása? Ha pedig már benne járnánk – miért „szándékoltan tudatlan” a jelenünk? Ginie Servant-Miklós kritikai pedagógiai praxisával a jövő és a jelen adottságain elmélkedve igyekszik a felsőoktatásban tanulók képzését hozzáigazítani a rájuk váró kihívásokhoz.

Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet. Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól. Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződésről. Tartsatok velünk – keressünk együtt utat egy élettel teli történelembe, és egy eleven jövőbe. Egy beszélgetés a haza emlékezetéről – meg a felejtésről. És arról, mit üzennek nekünk azok, akiket már rég nem hallunk.

Hogyan mesél el egy elfeledett márványlap, egy gangkorlát, egy istállócserép egy egész civilizációt? Mi történik, ha az újrahasznosítás nem spórolás, hanem építészeti költészet? És mi van akkor, ha egy ház nemcsak menedék, hanem filozófiai állítás?

Megjelent a Nyílt forrás podcast új epizódja, melyben Ekler Dezsővel, korunk egyik legnagyobb magyar építészével beszélgetünk!

Varga S. Katalin és Árkovits Amaryl pszichoterapeuták mesélnek az emberi jelenlétről, intimitásról, határokról, és arról, hogyan lesz a bizalomból gyógyulás. Hallgasd meg a Nyílt forrás podcast első epizódját – elérhető a Könyvhéttől Spotify-on!

Az addikció és a női szerhasználat terápiás kezelése területén kivételes jelentőségű könyv jelent meg a L’Harmattan Kiadónál az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának közreműködésével, Kaló Zsuzsa egyetemi docens szerkesztésében és szakmai vezetésével.

Létezik-e a Nyugat-Balkánnak „rendes” története? – merülhet fel az olvasóban Juhász József történész új, a délszláv népek 20–21. századi történetével foglalkozó tanulmánykötetének címén elmerengve. Aligha – állapíthatja meg alig háromszáz oldallal később. A „rendhagyó” jelző a címben mégis megállja a helyét, amennyiben nem a szokatlan megközelítést vagy a szerző által választott narratívák „különutasságát” jelzi, sokkal inkább azt a gazdagságot, amelybe a szerző mint a térség történelmében lenyűgözően jártas, ugyanakkor közérthetően író szakember képes bevezetni olvasóit.

Aki élete korai szakaszára próbál emlékezni, a felidézendők – érzetek, személyek, történetek – illékony természetével találja szemben magát. Ha ettől elsőre nem tántorodik el, idővel rájön, hogy kutató figyelmével ő maga lehet az, aki újra életre hívja a mindaddig meghatározatlan formában tárolt emlékképeket, s eközben nemcsak új expozíciót állíthat be, de tárgyai kompozícióját is átrendezheti. Babarczy Eszter, Vajda Júlia és Vajda Mihály családtörténeti szövegalbumában, az Emlékfonatokban egy ilyen közös, de a folyamat személyességét megtartó újrarendezési munkát követhetünk végig. Mivel a megszólalók közeli családtagok, egy budapesti zsidó család különböző generációinak képviselői, számos együtt megélt vagy továbbörökített emléken osztoznak. De legalább ennyire meghatározzák őket az előttük el nem mesélt, esetleg előlük óvó szándékkal eltitkolt történelmi körülmények vagy családon belüli szálak, ezek is erősen kísértenek, keresik formájukat a kötet lapjain.

A kutatók, oktatók, egyetemi tananyagot olvasók legtöbbször a keresett gondolatmenetekre és adatokra fókuszálnak egy-egy online adatbázisból vagy archívumból letöltött open access, azaz szabad elérésű vagy nyílt hozzáférésű szöveg használatakor. Ez így is van rendjén: ha a különféle kutatások eredményei egyszerűen hozzáférhetők, ezen keresztül közelebb kerülünk a közjó státuszú tudomány eszméjéhez. Érdemes mégis láthatóvá tenni a kérdést: hogyan finanszírozzák a kiadók a publikáló személyekkel együttműködve a szabad hozzáférésű tartalmaik megjelenését? Ki és hogyan fizet a közzétételnek ezért az egyre népszerűbb módozatáért? Ebben a cikkben különféle megoldásokat gyűjtöttünk össze, hogy ezzel segítsük a publikálás előtt állók tájékozódását, ötleteket adjunk a külföldi gyakorlatok ismertetésével a hazai kiadóknak, végül bemutatjuk a L’Harmattan Kiadó gyakorlatát.

Minden (a) kapcsolatokban történik – érvelnek e tétel mellett gyakran a Terápiás kapcsolat tizenhét fejezetének szerzői, illetve: a kapcsolatokban szerzett sérülések kapcsolatban is gyógyulnak – mondják. Míg ők pszichoterápiás praxisukból kiindulva gondolkodnak el saját gyógyító célú és hétköznapi találkozásaikról, addig A bioetika kérdései című sorozatunk kötetei két lépéssel hátrébbről, történeti-filozófiai perspektívából tesznek fel hasonló kérdéseket: milyen kapcsolat is van orvos és kliense közt, hogy egyikük döntéseket hozhat a másik testéről, lelkéről, fájdalmairól, azokat megnevezheti és osztályozhatja? Hogyan alakítja érzékelésüket, hatalmi köreiket a történelmileg kialakult keretrendszer, amiben mozognak? A kapcsolatok alkotta valóság dilemmáinak tehát izgalmas, nem egyértelműen komplementer, de meglehetősen különböző szempontjaival találkozhatunk az itt bemutatott kötetekben.

A szerzővel Takács Róbert történész és Bedő Iván újságíró beszélget a Kádárkori médiapolitikáról és újságírói kultúráról.

A könyv kedvezményesen megvásárolható a bemutató ideje alatt a helyszínen!
Időpont: 2025. január 28. (kedd), 17.00
Helyszín: Kossuth Klub, Budapest, Múzeum u. 7.

Időpont: 2025. január 16. (csütörtök), 17.00
Helyszín: Kossuth Klub Hadik terem, Budapest, Múzeum u. 7.

Ahmed Afzaal: Tanítás alkonyat idején

A kortárs környezeti és társadalmi krízishelyzettel nemcsak „odakint”, de mentálisan és érzelmileg is érdemes foglalkozni, hiszen már csak egy lehetséges összeomlás és a vele érkező ismeretlen világ híre is megterhelő lehet – ebben a szellemben jelenik meg a Cassandra Program gondozta Holnapután-sorozat. A harmadik kötet új perspektívából közelít az eddig főként Jem Bendell nyomán leírt mélyalkalmazkodási, azaz különféle életviteli adaptációkra előkészülő programhoz: Strumpf-Biró Balázs fordításában Ahmed Afzaal, egy palesztin származású amerikai vallásszociológus gondolatait olvashatjuk az oktatás megváltozott felelősségéről a civilizáció összeomlásának, azaz alkonyatának idején.

2024. december 6-án délután (17.00-18.30)
ELTE PPK Pszichológia Intézete
1064 Budapest, Izabella u.46., 3. emelet, 301-es terem

2024. november 29-én, pénteken 17 órától
ELTE BTK "A" épület 330-as terme

Miért kell búcsút venni a tizenkilencedik századtól, miért most aktuális ez? Talán, mert „mindenestül olyanok maradtunk, amilyennek ők bennünket kitaláltak”. Így láttatja a kapcsolatunkat a „leghosszabb évszázaddal” frissen megjelent könyvének lapjain Lányi András.

Kenessei András: Árpádtól Istvánig

A copyleft mozgalom 

A Creative Commons nonprofit szervezet fő kitűzése a teljes jogvédelem és a közkinccsé tétel közötti szakadék betöltése.

2024. október 1. napjától kezdődően valamennyi hazai könyvforgalmazó és könyvkiadó által kötelezően alkalmazandó, a könyvek árkötöttségére vonatkozó törvénymódosítás lépett életbe.

A 29. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában Olga Tokarczuk Az érzékeny narrátor című kötete. A regényeiről és novelláiról ismert, Nobel-díjas lengyel szerző ezúttal új, esszéírói és előadói oldaláról mutatkozik be a magyar közönségnek.

Sok szeretettel várunk mindenkit a L'Harmttan Kiadó szerzőinek dedikálásán a 95. Ünnepi Könyvhéten, a Vigadó tér 12-es standján!

A könyvet bemutatja:
Török Lajos – a kötet szerzője
Horváth Csaba - irodalomtörténész

A L'Harmattan Kiadó szeretettel meghívja Szivák Júlia HINDUIZMUS ÉS MÉDIA A 21. SZÁZADBAN című könyvének bemutatójára.

A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendége lesz David Machado, az Európai Unió Irodalmi Díjával jutalmazott Boldogságmutató című kötet szerzője. A szerzővel Urbán Bálint luzitanista irodalmár, műfordító beszélget.

A Deep Adaptation mozgalom alapításának ötödik évfordulója és Jem Bendell: Összetörve című könyvének megjelenése egy kétnapos rendvezvénysorozat keretében valósul meg, ahol Bendell professzor lesz a főelőadó.

A L'Harmattan Kiadó szeretettel meghívja Andrew Schafer TISZTA KEZEK című könyvének bemutatójára

A L'Harmattan Kiadó és a Károli Gáspár Református Egyetem szeretettel meghívja Nádor Orsolya: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG című könyvének bemutatójára.

Mi is az a gold open access

Az open access folyóirat- és könyvkiadás nyílt hozzáférést jelent: a megjelent mű letöltése, olvasása az internet bármely látogatója számára korlátozások nélkül és ingyenesen lehetséges. Az open access könyv persze nem „ingyenkönyv”, hiszen valaki mégiscsak fizetett érte: ha hazai pályázati finanszírozásból valósultak meg a kiadványban publikált kutatások, vagy csak a kiadást finanszírozták ilyen módon, akkor, amennyiben adófizető honpolgár vagy, ez akár te magad is lehettél.