In the 19th century pavilions were powerful means for nation building and mass entertainment, as well as they provided a "magic frame" for the latest technological and cultural achievements. In the 20th century ephemeral constructions were often appropriated and utilized by the changing political regimes for power demonstration or for signifying their role as flagships of modernism. The authors analyse temporary constructions erected for national and international exhibitions in the 19th and 20th centuries presenting Polish, Czechoslovak, Hungarian, Croatian, Serbian, Bosnian-Herzegovinian, Yugoslav, Romanian, Russian cases. The authors demonstrate the complex political, cultural, social, economic and urban context in which the exhibition architecture was created. The complexity unexplored Central-Eastern European exhibition architecture is demonstrated not only by the variety of cases analyzed, but also by the diversity of scholarly approaches applied.

Die vorliegende Arbeit dokumentiert die bekannten byzantinischen Fundmünzen und ihre barbarischen Imitationen der Awarenzeit (568–822). Der Katalog enthält alle erreichbaren Angaben zu den Münzen, insbesondere zu den Fundumständen, eine exakte Münzbeschreibung und -bestimmung, die Literatur sowie Fotos von der Vorder- und Rückseite im Maßstab 1:3. Der Autor versucht ihre Prägezeit möglichst genau zu bestimmen und wertet sie nach den verschiedenen historischen und archäologischen Gesichtspunkten aus. Somogyis Forschungen sind insbesondere für die Frühgeschichtsforschung, die Mediävistik, die Byzantinistik und die Numismatik von besonderem Interesse.

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

 Erdélyi régészeti lelőhelyek és műemlékek légi felvételei

Légi régészeti könyv 3 nyelven, háromdimenziós képekkel.

A 10. századi magyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a Kárpát-medencében

A Tudomány Ünnepe 2008. évi mottója — ’Föld, levegõ, víz, tûz’ és, magától értetõdõen, az ’ember’ — a régészetet telibe találta. Természetesen nem azért, mert a kulcsszavak a diszciplína artikulálatlan, vagy — finomabban fogalmazva — ’próteuszi’ természetére utalhatnak, hanem azért, mert ezek mintegy magukba foglalják azt a fejlõdést, amit a régészet, ez az eredetileg konkrét és átvitt értelemben ’földhöz kötött’ tudomány mutathat fel azáltal, hogy megfelelõidõben nyitott volt a természettudományos eredmények adaptálására, s hogy képes volt ezáltal módszereiben megújulni, és ezzel párhuzamosan az interpretáció területén is új megközelítési módokat és új minõséget teremteni."Kezdi Szabó Miklós, a tudományos ülésszak szervezõje és a kötet egyik szerkesztõje bevezetõ tanulmányát.