Hasonló termékek
A történelem fortélya
A magyar demokrácia az átmenettől napjainkig
Hét tanulmány geopolitikáról, demokráciáról, politikai pártokról, személyiségekről, migrációról, filmekről s magáról a politikai elemzésről.
Az elveszejtett alkotmány
Rossz a közérzete? Fáj a feje és gyenge? A fél gyógyszeres fiókot kiürítette, bekapkodott minden létező immunerősítőt és fájdalomcsillapítót? Nem itt kell kezdeni! Először tudja meg, mi a baj okozója, aztán jöhetnek a pirulák. E kötet végre felállította a dianózist, most már "csak" néhány jó orvosra és receptre lenne szükségünk...
Kálmán Olga, (újságíró, ATV)
A tőkén túl IV.
Közelítések az átmenet elméletéhez. IV. rész. A tárgyalt témákhoz kapcsolódó tanulmányok
1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.
Nemzet, identitás és politika Európában
A nemzetek története és Európa története összefonódott. Európában sokáig a nemzethez kötődés jelentette a legfontosabb referenciapontot az egyén számára. Az európai integrációval azonban egy nemzetek feletti azonosulás lehetősége is megszületett. Európa nemzeteit ma már a kialakult jogi és intézményes struktúrák és a közös reálpolitikai és gazdasági érdekek szövevénye is az Európai Unióhoz köti.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
A marxizmustól a posztmarxizmus felé?
Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus 20. századi útját, illetve a 21.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi.
Leírás
Orbán Viktor 2014. július 26-án elmondott tusnádfürdői beszéde óriási hazai és nemzetközi visszhangot keltett, amikor második kormányzati ciklusát egy illiberális államátalakító kísérletként írta le.
A 2010 és 2014 közötti négy esztendőben nem hangzott el az Orbán-kormánnyal kapcsolatban maga az illiberális kifejezés. Elhangzott a diktatúra, féldiktatúra, az autoriter, a maffiaállam és minden egyéb Orbán kritikusaitól, de érdekes módon senki nem sorolta be az Orbán-rendszert az illiberális kategóriába.
És akkor 2014. július 26-án nem más, mint maga a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor végzett nagy ívű rendszerelemzést és -értelmezést saját előző ciklusának államépítési irányáról, aminek kapcsán ő maga mondta ki saját rendszer-átalakító politikájának jellemzésére, hogy az bizony illiberális.
Mindez nemcsak hogy meghökkentette a hazai és külföldi politikai elemzőket, hanem viharosan megélénkítette az Orbán-rendszer mibenlétéről kavargó vitákat.
Zárug Péter Farkas ma Magyarországon az egyik legismertebb vállaltan jobboldali, konzervatív politológus, aki mind tudományos munkáiban, mind közéleti megnyilvánulásaiban talán a leghitelesebb leírását s egyben bírálatait adta az Orbán-kormány működésének.
E kötetben korábbi, 2012-es nagy sikerű tanulmányának újraközlése mellett – Vázlat a második Orbán-kormány konfliktusainak megértéséhez – alapos elemzés után kísérli meg a válaszadást arra a kérdésre, hogy 2015-re illiberálissá vált-e a magyar demokrácia, s az Orbán-rendszerrel egy modern abszolút hatalom épült-e ki Magyarországon?!
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Zárug Péter Farkas |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634140405 |