„Fontos helyesen értelmezni a sensus fidei vagy a sensus fidelium természetét és elhelyezését. A sensus fidelium alatt nem egyszerűen egy adott korban vagy kultúrában megvalósuló többségi véleményt kell érteni, nem is csak egy másodlagos megerősítést jelent arra vonatkozóan, amit a Tanítóhivatal már előbb tanított. A sensus fidelium Isten népének sensus fidei-je a maga teljességében, Isten Igéjének engedelmeskedve és a hit útjain a pásztoraitól vezérelve. A sensus fidelium így az Isten népében – amely megkapja, megérti és megéli Isten Igéjét az Egyházban – mélyen meggyökerezett hit iránti érzék.”

Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából

Sorozatunk címét a II. Vatikáni Zsinat szavai fejtik ki: „Isten szent népe Krisztus prófétai küldetéséből is részesedik, leginkább azáltal, hogy a hívő és szerető élettel egyre szélesebb körben tesz tanúságot róla, és fölajánlja Istennek a dicséret áldozatát: az Ő nevét megvalló ajkak gyümölcsét. A hívők összessége, mely a Szentlélek kenetének birtokában van, a hitben nem tévedhet, és ezt a különleges tulajdonságát az egész nép természetfölötti hitérzéke révén nyilvánítja ki, amikor »a püspököktől kezdve a legjelentéktelenebb világi hívőkig« hit és erkölcs dolgában kifejezi egyetemes egyetértését. E hitérzékkel ugyanis, melyet az igazság Lelke ébreszt és tart fenn,Isten népe a szent Tanítóhivatal hűségesen követett vezetésével már nem emberi szót, hanem valóban Isten igéjét kapja, az egyszer átadott, szent hit tanítását, és fogyatkozás nélkül ragaszkodik hozzá, azáltal, hogy helyes ítélettel egyre elmélyül benne és egyre inkább alkalmazza életében.”

Az Eucharisztia alakítja és neveli a sensus fideliumot és jelentősen ösztönzi a hit megfelelő nyelvi kifejezési formáinak a megalkotását és pontosítását, mivel a hívek leginkább a liturgia keretében fogadják be a püspökök és a zsinatok tanítását. Már a korai keresztény időktől kezdve, az Eucharisztia adta a keretet az egyházi tanítás formába öntéséhez, mert kivételes helye a hit titkával való találkozásnak és a misztérium ünneplésének, valamint a helyi egyházi közösségek szentmiséin elnöklő püspökök ugyanazok voltak, akik alkalmanként zsinatokra jöttek össze, hogy döntsenek a legmegfelelőbb nyelvi és tanbeli kifejezésformákról: lex orandi, lex credendi.

Az ember – Isten titkához rendelt lény

A könyv révén a magyar olvasónak első ízben nyílik lehetősége arra, hogy átfogóan megismerje Karl Rahner teológiáját és annak hatását.

A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.

A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.