Hasonló termékek
Die geschichtliche Bewertung des endlichen Seins in der Theologie Hans Urs von Balthasars
Einer der bedeutendsten geistigen Neuansätze an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert ist die Erkenntnis der geschichtlichen Verfasstheit der Wirklichkeit im Ganzen. Das geschichtliche Bewusstsein hat nicht nur die Philosophie, sondern auch die Theologie herausgefordert. Man muss hier nur auf die historisch-kritische Erforschung des Neuen Testaments hinweisen: Die Trennung des historischen Jesus vom Christus des Glaubens ging mit der Gefahr einher, dass der Glaube seine historische Wurzel verliert. Deshalb ist in der modernen Christologie die Bemühung festzustellen, die geschichtliche Existenz des Jesus von Nazareth als konkreten Menschen verstärkt in den Blick zu nehmen.
Az erkölcsi nevelés új perspektívái
"A különböző nézőpontú pedagógiai-szakmai viták erőterében igen fontosnak és szükségesnek tartom azt, hogy a társadalom jövőjét is formáló erkölcsi nevelés kérdéseiben az Olvasót egy szerteágazó és izgalmas szellemi kalandra hívjam."
Dr. Pálvölgyi Ferenc
A Kálvinizmus nyitánya
Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
Ikon és ikonikusság
Az „ikon" a Septuagintában az ábrázolásba rejtett „gondolati" kép, valamint az „alaktalan bálványkép” jelentésében is használatos. Következésképpen már itt megvan a lehetősége az ikontisztelő és az ikonromboló magatartás megjelenésének. Minden a kiindulástól függ: ha az ábrázolást puszta tárgynak fogjuk fel, akkor tisztelete – bálványimádás, és így az ikonrombolóknak van igazuk; amennyiben viszont ez az ábrázolás olyan kép, amely az isteni képre vezethetô vissza, és azzal megbonthatatlan kapcsolatban van, akkor az ikontisztelet nemcsak szorosan a keresztény hitvalláshoz tartozik, hanem szerves része lesz a „láthatatlan Isten képe" – Krisztus – isteni megtestesülésébe vetett hit kifejezésének. (Lepahin Valerij)
Leírás
A könyv három nyírségi, multietnikus lokális társadalom recens együttélési kapcsolatviszonyainak a tanulmányozásával foglalkozik. Nagyecsed, Nyírvasvári és Hodász települések magyar, oláh cigány és romungró közösségei a sajátos szociokulturális jellemzők, az etnikai csoportok eltérő hagyományai, életmódja és társadalmi normái következményeként szituatív együttélési rendszereket hoztak létre. Minden település esetében meghatározók azok a lokális közösségfolyamatok, és az ezek működésében tevőleges szerepet játszó közösségszervezetek, amelyek az etnokulturális távolság csökkenéséhez vagy éppen fenntartásához járulnak hozzá. Az elemzés azt mutatja be, hogy a külső megfigyelő szempontjából hasonló adottságú színterek, amelyek makromutatóik alapján – például az etnostatisztikai, a demográfiai, az iskolázottsági, a munkaerő-piaci vagy a mobilitás tendenciákat megfigyelve – első pillantásra kevés különbséget mutatnak, valójában gyökeresen különböző együttélési közösségek. A könyv alapját képező kutatások néprajzi és kulturális antropológiai szemléletű módszertani megközelítésre támaszkodva, a folyamatok mögé tekintve teszik láthatóvá az etnikai együttélés a külső megfigyelői szempont számára rejtett dimenzióit, amelyek megértése gyakorlati jelentőségű. Az elemzés érveket szolgáltat annak a belátásához, hogy a vidéki lokális színterek magyar–cigány együttélési helyzeteinek megértése az egész társadalmat érintő általános kérdés.
Szabó Henriett (1987-) az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat – Debreceni Egyetem Néprajzi Kutatócsoport kutatója (PhD). Tudományos munkásságának fontosabb területei a roma-magyar etnikai együttélési helyzetek kulturális antropológiai szemléletű vizsgálata, a lokális társadalmak közösségfolyamatainak tanulmányozása. A szerző aktív dokumentumfilm készítőként foglalkozik az etnográfiai/antropológiai filmkészítés elméletével és gyakorlatával, a vizuális hagyományábrázolás kérdéseivel és a roma és/vagy hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációjával.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Keményfi Róbert |
Megjelenés | 2023 |
Terjedelem | 298 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 978-963-414-956-9 |
Sorozat | Specimina Ethnographica könyvek sorozat |