Hasonló termékek
Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete
Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa)
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok – folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.
A „Mi” és a „Másik”
Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is.
Többnyelvűség Geresdlakon
Ez a könyv arról szól, hogyan kommunikálnak egymással egy többnyelvű magyarországi település lakosai, és ennek milyen hatása van nyelvtudásukra, a nyelvekről való gondolkodásukra, egymáshoz fűződő kapcsolataikra és hétköznapjaikra.
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Két kárpátaljai parasztpróféta szent iratai
Kötetünkben közreadjuk két református parasztpróféta, a tiszaágteleki Borku Mariska és a nagydobronyi Szanyi Mikó Borbála művét, a Lettszövetséget felfedező Küllős Imola, valamint a Nagydobronyban kutatott Sándor Ildikó tanulmányainak kíséretében. Ez a maga nemében egyedülálló szövegkiadás a puritán hagyományokat őrző protestáns népi vallásosság hiteles és megrendítő dokumentuma.
Leírás
Iancu Laura könyvében a moldvai Magyarfalu katolikus lakosságának vallási életét mutatja be. A helyi vallási rendszer alapvető elemeinek (lélekhit, halottkultusz, természetfeletti lények, szakrális terek és tárgyak, szentelmények stb.) vizsgálata mellett a hazai néprajzkutatásban kevéssé vizsgált jelenségek elemzésére is sor kerül; mint például a gyermekkori vallásosság, a vallási szocializáció, a papság szerepe, a mise vagy a vallásos ikonográfi a kérdései.
A kötet a vallást a maga komplexitásában állítja elénk; a szerző egyaránt törekszik a hivatalos doktrínák és az azokat szervesen kísérő vagy kiegészítő, nem hivatalos elképzelések feltárására és értelmezésére. Fontos szerepet kap a könyvben a laikus, egyéni, spontán áhítatformák és rituális gyakorlatok bemutatása, és helyet kapnak a helyi hiedelemvilágnak a vallással szorosan összefonódott hagyományai is. Sokoldalú megközelítésben mutatja be a szerző a vallás és a - magyar és román - nyelv, illetve az írás-olvasás viszonyrendszerét és ennek változásait. A szerző felhívja a figyelmet a magyarfalusiak helyi vallásának heterogenitására, valamint vallás és kultúra összefonódottságára is. A tanulmány vezérfonalát a doktrinális tanok és a laikus, egyéni képzetek sajátos szerveződése és egymáshoz való viszonya, valamint a helyi vallás és a lokális kultúra kapcsolata alkotja.
A néprajz és a vallástudomány művelői mellett minden, vallási és kulturális hagyományaink iránt érdeklődő olvasónknak is szíves figyelmébe ajánljuk a moldvai magyarság helyi vallásának eddigi legteljesebb áttekintését.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Iancu Laura |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 408 oldal |
| ISBN | 0029004261811 |
| Kötészet | keménytáblás, cérnafűzött |
| Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |