Hasonló termékek
Úton a szibériai atyafiakhoz
Jankó János oroszországi levelei
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein. Rövid, de annál intenzívebb kutatói pályafutása során számos tudományos expedícióban, gyűjtőúton vett részt, s ezek során feljegyzéseket készített, pályatársaival levelezett. Ez a kötet egy 1897-98-ban tett expedíció során Oroszországból írott 21 – részben eddig publikálatlan – levelét teszi közzé, amelyeket barátainak, kollégáinak írt.
A kvalitatív kutatás alapjai
A könyv az adatelemzés és adatgyűjtés valamennyi lépésére rámutat (a leírástól a grounded theory megfogalmazásáig) az elméleti mintavétel módszerének alkalmazásával.
A „Mi” és a „Másik”
Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is.
Tér-rétegek. Tanulmányok a XXI. század térfordulatairól
A tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás.
Az emlékezés térképei
Magyarország és a nemzeti azonosság 1989 után
A társadalmi emlékezet: térkép. Megmutatja, hol a helyünk a világban. A magyar nemzeti emlékezet térképeit e könyvben egyszerre rajzolja az állam, valamint olyan egyének, akiknek a hovatartozása kényszerűen megkérdőjeleződött a 20. század folyamán.
A nő terei
A tanulmánykötet írásai kérdéseket fogalmaznak meg a nő helyéről a társadalom tereiben és a kulturális reprezentációk virtuális világában. A férfi és a nő – az a kettő, amely kiadja az egyet, az embert. A nő és a férfi az ellentét és az egység, a küzdelem és a szerelem két ágense. Egymás nélkül nem lehetnek, de együttlétük sem harmonikus: két, különböző szabályok és törvények szerinti világban, „tér”-ben élnek. A könyv egyes írásai olyan mûvészi alkotásokat elemeznek, amelyeknek témája a női és a férfi terek közti küszöb átlépése.
Önpusztító nemzeti habitus
Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz.
A rendszerváltás családtörténetei
„Az élet csak visszafelé érthető meg, de előrefelé kell élni.”
(Søren Kierkegaard nyomán)
Leírás
A sokszínűbbé váló Európában a vallás egyre lényegesebb tényezővé vált a társadalmi jelenségek megértése szempontjából. Ebben szerepet játszik, hogy a migráció nagyszámú és eltérő vallású, kulturális hagyományú muszlim csoportot hozott a térségbe. Másrészt a vallás vizsgálatának fontosságát az is jelzi, hogy a honos népesség változatlanul jelentékeny része fordul a vallás felé, hogy általa önmaga és a világ megértéséhez fogódzókat találjon. Új jelenség azonban, hogy miközben a hagyományos, egyházhoz kötött vallásosság visszaszorulóban van Európában általában és Magyarországon is, Isten vagy általánosabban a transzcendens keresése, e tradícióról leválva, mégis eleven. Eme újfajta vallásosság egyéni és kollektív formáinak értelmezése áll a kötet középpontjában.
A könyv újszerű módon nem csupán időbeli síkon vizsgálja tárgyát, hanem a térbeli változások vallásosságra gyakorolt hatását is elemzi. Ebben a megváltozott társadalmi térben az online tereknek és a közösségi médiának egyre meghatározóbb szerepe van. A kötet a jelenbeli vallásosság társadalomelméleti vonatkozásainak taglalása mellett az értékrend változásait középpontba állító empirikus kutatásokat is magában foglal. A monográfia ekképpen kiemelten foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a vallásosság milyen mértékben jár együtt sajátos értékválasztással, illetve azzal, hogy a vallásos és a nem vallásos emberek mennyiben viszonyulnak másképp a politikához. A kötet társadalomelméleti és empirikus értelmezései a szociológiaelmélet, a vallás- és értékszociológia területeihez kapcsolódnak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bognár Bulcsu |
| Megjelenés | 2026 |
| Terjedelem | 222 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-646-435-6 |