Hasonló termékek
A kultúra és a tömegkommunikáció jogi szabályai
Könyvünk részletesen tárgyalja a kulturális terület és a kommunikáció – 2006 augusztusában hatályos – jogi szabályozását és intézményrendszerét, lehetőséget adva ezáltal a hallgatóknak és a téma iránt érdeklődőknek arra, hogy minden szükséges információhoz hozzájussanak, amit másképpen csak igen nagy mennyiségű és nehezen olvasható joganyag alapján tudnának megismerni.
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban
Az uniós döntéshozatal és jogalkotás, annak intézményei, eljárásai és érdekérvényesítési jelenségei növekvő figyelmet kapnak a hazai felsőoktatásban. Több egyetemen és főiskolán rendszeresen hozzáférhetők olyan kurzusok, melyek ezek elméletével és gyakorlatával igyekeznek megismertetni a hallgatókat, amihez azonban a magyar nyelvű uniós irodalom egyelőre kevés támogatást kínál.
Technika vagy érték a jogállam?
A címben jelzett dilemma a jogászképzés tartalmára vonatkozik. Történeti, szociológiai és jogelméleti szempontokat alkalmazva a jogszociológus kutató csapat meggyőződéssel állítja, hogy a jogászképzés akkor képes a jogállam hasznára lenni, ha annak értékeit következetesen és megfelelő módszerrel átadja a szakmát gyakorlóknak.
Munkajog
A kötet a Zsigmond Király Főiskolával való együttműködés keretében készült el. Elsősorban oktatási célokat szolgáló főiskolai tankönyv, mely azonban a téma feldolgozatlansága folytán egyben hiánypótló szakmunka is, és a tágabb közönség érdeklődését is képes kielégíteni.
Polgári jog
Főiskolai tankönyvünk a magyar polgári jog anyagát kifejezetten a főiskolai oktatás számára dolgozza fel. A tételes-jogi rendelkezésekre koncentrálva tekinti át annak egészét az alapelvektől az öröklési jog szabályaiig. Könyvünk gyakorlatközpontú, erre tekintettel csak a legszükségesebb mértékben taglalja a tételes joghoz kapcsolódó jogelméleti fejtegetéseket és jogtörténeti ismereteket. Áttekintl a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek olyan, a polgári joghoz kapcsolódó, egyéb jogágakba tartozó rendelkezéseit is, amelyek az adott jogviszonyokat összefüggéseikben mutatják be, és amelyek ismerete a hallgatók mindennapi élete során elengedhetetlen, s egyben más stúdiumok megalapozása során is hasznosnak bizonyulhat.
Leírás
2016-ban a magyar laikus bírósági rendszer átalakítására tett az Igazságügyi Minisztérium javaslatot a büntetőeljárási reform keretében. A szándék, mely 2018-tól jelentősen csökkentette a jogi végzettséggel nem rendelkező laikusok szerepét az igazságszolgáltatásban, beleillett abba a folyamatba, mely a volt szocialista országokat az 1990-es évek óta jellemzi. A szovjet mintára kialakított ülnökbíróságok korántsem erősítették a jogászokban azt a hitet, hogy a néprészvétel bármilyen értelmes célt szolgálna.
A szerzők még a reform szándékának ismerete előtt határozták el, hogy egy átfogó, az ülnökök és a hivatásos bírák véleményét feltáró empirikus kutatást végeznek. Vizsgálatukkal az ülnök rendszerről kívántak képet kapni, miután több mint ötven éve nem került sor ilyen kutatásra Magyarországon. Az utolsó, ehhez hasonló felmérést Kulcsár Kálmán vezetett, és régebben, még az 1960-as években, pártállami keretek között zajlott. Jelen kötet kutatói hipotézise az volt, hogy a jelentős társadalmi változások miatt az akkor szerzett ismereteknek csupán kis töredéke lehet érvényes ma már.
Az empirikus kutatást egy széleskörű, a laikus bíráskodás különböző modelljeit bemutató össze-hasonlító elemzéssel kívánták alaposabbá, és az olvasók számára élvezetesebbé tenni a szerzők.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Badó Attila,Feleky Gábor,Lőrinczy János |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 296 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634149194 |