Hasonló termékek
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Hagyományok dialógusban
„Ki vagy te?” – faggatják a Jeruzsálemből érkezők a Keresztelőt. Ezzel a kérdéssel kezdőik a János-evangélium cselekménye. „Ki vagy te?” – szegezik később Jézusnak a kérdést vitapartnerei. Az evangélium megírása válasz erre a kérdésre. Az első század végén egy Krisztusban hívő tanítvány a szinoptikus evangéliumokból ismert hagyománnyal párbeszédet folytatva megfogalmazza, kinek tartja az Emberfiát, az evangélium főszereplőjét. „Mit kerestek?” – ez Jézus első szava a Negyedik evangéliumból.
Az ismétlés
Az ismétlés című könyv – két másik művel együtt, amelyek közül az egyik a Félelem és reszketés – 1843 októberében jelent meg Koppenhágában. Kierkegaard rövid élete (1813-1855) alatt elképesztő mennyiségű könyvet írt, talán egy személyben volt zseni és grafomán, mind a művek minőségét, mind azok mennyiségét tekintve. Ez a mű, amely egyszerre híres regényes formában megírt szerelmi történetéről és egészen különös erővel megjelenített Jób- értelmezéséről, az idők során a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb írása lett. Rilkét például arra készteti, hogy dánul tanuljon azért, hogy a szerző műveit eredetiben olvashassa. Az ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes.
Elmélkedések Európáról
Kevés elkötelezettebb híve volt az európaiság, az európai egység gondolatának 20. században, mint José Ortega y Gasset, a spanyol filozófus (1883-1955). Már fiatalkorában, részben neokantiánus hatásra, a hazája szellemi felemelkedéséért, „európaizálásért” küzdő progresszív értelmiség egyik vezetőjének számított. Évekkel később, leghíresebb munkájában (A tömegek lázadása), szót emelt az Európai Egyesült Államok megvalósítása mellett, melyben az egész kontinenst átfogó válság leküzdésének egyedüli lehetőségét pillantotta meg.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Leírás
Török Csaba filozófiakönyve (az egyszerűség kedvéért így jelölöm), amelyet a szerző szerénységből "jegyzet"-nek nevez, hézagpótló jellegű, nemcsak a Jezsuiták Szent Ignác Szakkollégiumának könyvtárában, amely kollégiumban s annak előadásai folyamán a kezünkben lévő értékes anyag érlelődött, hanem mindazok számára, akik valaha is - érdeklődésből vagy netán "kényszerből" találkoztak a filozófiával. A filozófia által többekben előidézett ellenérzés, olykor ellenszenv nem utolsósorban arra vezethető vissza, hogy kiváló szakemberek tartotta kurzusokon való részvétel után sem tudják az "áldozatok", mi is a filozófia. Lehetséges, hogy ez a dolog természetéből adódik, lehet, hogy a mai műszaki nyelv és egyéb uniós vagy tengerentúli tájszólások csak annyit engednek sejtetni a jóhiszemű érdeklődővel, hogy valami teljesen elvont, hasznavehetetlen, esetleg ködösítő szándékú mellébeszélésről van szó, a "ne filozofálj" szólam értelmében. A szerző elöljárószavában közli szándékát, miszerint a hangsúlyt igyekezett "a gondolkodás készségének motiválására, a látókör szélesítésére, a kritikai kérdésföltevésre, világnézeti alapozásra" helyezni. Ez a dinamikus hozzáállás, amely a címben, Bölcsességkeresők, is kifejezésre jut, valóban visszaadhatja a bizalmat az olykor idejétmúltnak és ezért gyanúsnak tűnő "filozófiá"-val szemben. Az "eleven egzisztenciális kérdezés", "az elmélet és a gyakorlat, az idea és a valóság közötti vitális kapcsolat" felmutatása jellemzi a könyvet, és így a csak gyakorlati érdeklődésű "átlagembert", aki azonban utólag mégis gondolkodni kényszerül (nem egy esetben, amikor már késő), valóban együttgondolkodásra, eszmecserére, "véleményütköztetésre" késztetheti. A vizuális típusok is elégedettek lehetnek, midőn grafikus bemutatásokra és "ikonok"-ra találnak a könyvben. Merészségről tanúskodik, hogy a szerző - természetesen a tanfolyam műfajának megfelelően - az istenérvek, teremtés, hit, lelkiismeret, tanítóhivatal kérdéseire is kitér, amelyek nem feltétlen filozófiai, hanem tárgyidegen okokból voltak "tabu"-témák a filozófiában. Úgyszintén a szerző elszántságára utal a "modern", "posztmodern" kérdésének tárgyalása. A gazdag jegyzetanyag és irodalom szakmai jártasságról tanúskodik. Az olvasó örömmel fedezi fel magyar fordításban is közkézen forgó művek címét, vagy olyanokat, amelyeket eredetileg is magyarul írtak. A filozófiakönyvben méltó helyet kapott Babits Mihály és Weöres Sándor is. A kiadó érdemesnek találta a Bölcsességkeresők közreadását; a bölcsességkereső csak örülhet, hogy a kínálatok szinte már nyomasztó rengetegében megtalálhatja a számára itt megnyíló utat. Rokay Zoltán
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Török Csaba |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 255 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-236-150-5 |