Hasonló termékek
Titkos történetek
Válogatás a Betekintő folyóirat első öt évfolyamából
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007-ben indította el internetes folyóiratát, a Betekintőt, azzal a céllal, hogy rendszeres publikációs lehetőséget biztosítson a magyar politikai rendőrséggel foglalkozó kutatásoknak.
Gyulai Pál személyisége és esztétikája
Nyolcvanadik születésnapja alkalmából, 2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke dr. Beke Albertnek „klasszikus értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásnak új szemléletet adó munkássága elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta.
Magyar–kínai kapcsolatok
Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.
Francisci Hunniadini poemata Latina omnia
A Báthory-család széptudományú udvari költőjének, a "vidám és játszi elméjű" Hunyadi Ferencnek a nevét elsősorban a trójai háború történetét elbeszélő, magyar nyelvű históriás ének szerzőjeként ismerjük, miközben latin nyelvű költői életműve teljesen ismeretlen és feldolgozatlan maradt.
Az udvar vonzásában
A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg–magyar kapcsolatokat.
Magyarnak maradni Erdélyben
Jelen kötet írásai többek között arra keresik a választ, hogy mit jelent a magyarságnak Erdély, és miben áll Erdély jelentősége politikai, történeti, kulturális, művelődési és gazdasági értelemben. A bevezető tanulmány mindezen túl azokat a folyamatokat és összefüggéseket igyekszik feltárni, amelyek a középkortól kezdve végül Erdély Romániához csatolásához vezettek.
Leírás
Az 1564-ben a magyar királyi trónt elfoglaló Habsburg I. Miksa uralkodása első éveiben hadvezére, Lazarus von Schwendi vezetésével csapatai sikereket értek el császár ellenségeivel szemben. Az egyik ilyen eredmény Tokaj 1565-ös elfoglalása volt. A hatalom birtokosai mindig is igazolni próbálták erőszakos cselekedeteik jogosságát, vagyis éltek a nyilvánosság befolyásolásának eszközeivel. A XVI. században is az egyik leghatékonyabb eszköz a canard (a harctéri/hírlapi kacsa), az avviso, a Newe Zeitung, a mercurius, vagy egy egyszerű szöveges plakát volt. A kézben tartott könyv egy ilyen, soha be nem fejezett röplap történetét, információ-, metszet-, művészet-, és szövegtörténeti hátterét mutatja be.
Ezzel a kötettel köszöntjük a 950 éves Tokaj minden polgárát és barátait.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Monok István |
Megjelenés | 2023 |
Terjedelem | 136 oldal |
Kötészet | keménytáblás |
ISBN | 978-963-414-999-6 |
Sorozat | Europica Varietas Tokajensis - Fontes |