Hasonló termékek
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
Leírás
Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült egyetemisták 1957-ben alapított szervezete, a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) 14 országban, 3 földrészen fogta össze a magyar fiatalokat. A magyar állambiztonság az 1961-től MEFESZ nevet viselő szervezet több vezetőjét behálózta, beszervezte, akik 1967-re szétbomlasztották, majd feloszlatták a szövetséget. Várallyay Gyula, aki egykor elnöke volt a diákszervezetnek, több mint 40 év után járt utána, hogy kik és milyen módon árulták el diáktársaikat, a szabad egyetemisták szövetségét és a magyar forradalom emlékét.
Várallyay Gyula Nyíregyházán érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója lett. A forradalom idején a Bartók Béla úti diákotthon Forradalmi Diákbizottságának dolgozott mint nemzetőr. 1956-ban Nyugatra menekült, Észak-Amerikában a Harvard Egyetemen diplomázott, majd a Massachusetts Institute of Technology-n nyert mester fokozatot. 1960-ban egyetemi tanulmányait megszakítva az emigráns magyar egyetemisták szervezete, a MEFESZ elnöke, genfi székhellyel.
Tanulmányai után egy évig Bostonban, majd nyolc évig konzultánsként ázsiai, dél-amerikai és afrikai országokban dolgozott, valamint szaklapokban publikált. 1973–2002 között a Világbank munkatársa volt a washingtoni központban, illetve dél-amerikai és európai kiküldetésben. Több amerikai magyar szervezet tagja, alapítója és vezetője, jelenleg az Amerikai Magyar Koalíció kuratóriumának tagja. 2005-ben a Világbank és Soros György által létrehozott, közép-európai országokban működő Roma Oktatási Alap első igazgatója, később kuratóriumi tagja. 2002 óta részben Washingtonban, részben Budapesten él, aktív közéleti tevékenységet folytat, újságcikkeket ír.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Várallyay Gyula |
Megjelenés | 2011 |
Terjedelem | 232 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632364056 |