Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Gyártó:

A ​Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A felvilágosodás víziója szerint a világ megnyugtató és uralható módon egyszerű, mechanikus eljárásokkal leírható, s minden, ami a természettudományos megközelítéseken túl van, az mese és mítosz csupán. Meglehet, hogy ez az elképzelés a létezőkről maga sem más, mint mítosz, s kiváltképp az emberrel kapcsolatban az. A felszínen a felvilágosodással azonosuló Freud akaratlanul is arra mutatott rá, hogy Descartes és a nyomában haladó filozófusok túlságosan is megkönnyítették saját dolgukat, amikor a korábbi korokhoz és más kultúrákhoz képest kirívóan szimplifikált képet alkottak az emberről.

A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárulja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét, a mítosz egzisztenciáliskulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Freud, avagy a modernitás mítosza

Gyártó:

A ​Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A felvilágosodás víziója szerint a világ megnyugtató és uralható módon egyszerű, mechanikus eljárásokkal leírható, s minden, ami a természettudományos megközelítéseken túl van, az mese és mítosz csupán. Meglehet, hogy ez az elképzelés a létezőkről maga sem más, mint mítosz, s kiváltképp az emberrel kapcsolatban az. A felszínen a felvilágosodással azonosuló Freud akaratlanul is arra mutatott rá, hogy Descartes és a nyomában haladó filozófusok túlságosan is megkönnyítették saját dolgukat, amikor a korábbi korokhoz és más kultúrákhoz képest kirívóan szimplifikált képet alkottak az emberről.

A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárulja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét, a mítosz egzisztenciáliskulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Freud, avagy a modernitás mítosza

Gyártó:

A ​Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A felvilágosodás víziója szerint a világ megnyugtató és uralható módon egyszerű, mechanikus eljárásokkal leírható, s minden, ami a természettudományos megközelítéseken túl van, az mese és mítosz csupán. Meglehet, hogy ez az elképzelés a létezőkről maga sem más, mint mítosz, s kiváltképp az emberrel kapcsolatban az. A felszínen a felvilágosodással azonosuló Freud akaratlanul is arra mutatott rá, hogy Descartes és a nyomában haladó filozófusok túlságosan is megkönnyítették saját dolgukat, amikor a korábbi korokhoz és más kultúrákhoz képest kirívóan szimplifikált képet alkottak az emberről.

A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárulja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét, a mítosz egzisztenciáliskulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron
Címkék:
Szummer Csaba
25%
2.500 Ft 1.875 Ft
Menny.:db
Gyártó:

A ​Freud, avagy a modernitás mítosza Freud emberképének az eszmetörténeti előzményeit vizsgálja, valamint a pszichoanalízis mítoszhoz való hasonlóságát. A felvilágosodás víziója szerint a világ megnyugtató és uralható módon egyszerű, mechanikus eljárásokkal leírható, s minden, ami a természettudományos megközelítéseken túl van, az mese és mítosz csupán. Meglehet, hogy ez az elképzelés a létezőkről maga sem más, mint mítosz, s kiváltképp az emberrel kapcsolatban az. A felszínen a felvilágosodással azonosuló Freud akaratlanul is arra mutatott rá, hogy Descartes és a nyomában haladó filozófusok túlságosan is megkönnyítették saját dolgukat, amikor a korábbi korokhoz és más kultúrákhoz képest kirívóan szimplifikált képet alkottak az emberről.

A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárulja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét, a mítosz egzisztenciáliskulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.

Többet a könyvről
Elérhetőség:
Raktáron

Hasonló termékek

Gyártó: Horváth Csaba

Megtalált szavak

„Nem ​találunk szavakat” – ezzel kezdődött 1977-ben Esterházy Péter Termelési regénye. 
A Megtalált szavak azt a magyar irodalmi kontinuitást igyekszik felvázolni, amelynek a hagyományokat felforgató posztmodern maga is részévé, sőt, bizonyos perspektívából origójává vált. 

1.990 Ft 1.493 Ft
Gyártó: Szummer Csaba

Pszichedelikumok és spiritualitás

Az ​utóbbi másfél évtizedben kisebbfajta pszichedelikus reneszánsz bontakozott ki a világban. Ez az újjászületés a legkülönbözőbb tudományágakat inspirálja mind a természettudományokban, mind pedig a társadalomtudományokban a pszichofarmakológiától a pszichiátrián keresztül az addiktológiáig, és az etnobotanikától a filozófián át a teológiáig. A pszichedelikumokkal végzett humán vizsgálatok újra megjelentek a The Lancet, a Nature, a Science és más vezető szakmai lapok hasábjain. Fontos kísérleteket végeznek a Harvard és a Johns Hopkins egyetemek orvosi karain, jelentős európai pszichofarmakológiai intézetekben, ígéretes kutatások folynak BristoltólSzentpétervárig, SvájctólJordániáig, AusztráliátólKanadáig és Brazíliáig.

 

1.990 Ft 1.493 Ft
Gyártó: Falussy Lilla

Trendek a kortárs olasz drámában

Falussy Lilla 2004-ben debütált drámaíróként a Debreceni Csokonai Színházban, Metadolce című színdarabjával, mely elnyerte a Komédium Színház drámaírói díját, valamint részt vett a Pécsi Országos Színházi Találkozó keretében megrendezett Nyílt Fórumon. Az olasz színházi és irodalmi életben is bemutatkozott. 2007-ben részt vett az Autori di Roma elnevezésű fesztiválon, ahol olasz nyelven írt egyfelvonásosát a Teatro Eliseóban olvasták fel. Regénye, A nemek éve, romantikus utazás a ma Itáliájában.

1.990 Ft 1.493 Ft
Gyártó: Balogh Eszter

Túlélési stratégiák a magyar gazdaságban: Esettanulmányok a 2000-es évek elejéről

Ez a könyv a lehető legjobb történelmi pillanatban jelenik meg, ugyanis közismert, hogy a magyar vállalatok évtizedek óta különböző túlélési stratégiákat alkalmaznak. Miért nem tudnak fejlődni a kicsik, és miért növekszenek a különbségek a kisebb és a nagyobb vállalatok között?

1.990 Ft 1.493 Ft

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Szummer Csaba
Megjelenés 2014
Terjedelem 238 oldal
Kötészet puhatáblás
ISBN 9789632367934
Sorozat Károli könyvek - Monográfia

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!

Ajánljuk még

Arrow Forward