Ezeket a történeteket azért nem szoktuk olvasni, mert ezekbe a történetekbe bele szoktak halni. Van, akinek a szülei írják meg utólag, de az inkább róluk szól. Van, aki színészként játssza el, aztán hamar belehal másba. Aki túléli és újrakezd, az ritkán beszél róla.

Túlzás nélkül állítható, hogy a drogepidemiológia terén folyó, és most már örvendetesen gyarapodó hazai kutatás egyik legérdekesebb és legrelevánsabb vizsgálati vonaláról kapunk képet a könyvben. A kérdőíves felmérés terepen kialakított kontaktusok nyomán folyik és az ifjúság egy sajátos, kockázathordozó csoportját közelíti meg. 

 Őszintén ajánlom a könyvet az addiktológia területén tevékenykedő szakemberek mellett (akik számára ez a kötet várhatóan "kötelező olvasmánnyá" válhat) mindazoknak a társadalmi problémák felé nyitott érdeklődőknek, akik nem riadnak vissza az olykor száraznak tűnő, számokkal tarkított tudományos elemzésektől.

Demetrovics Zsolt

A kábítószerrel való visszaélés büntetőjogi megítélésének hatásvizsgálata - 1999 március 1. után

Az Országos Kriminológiai Intézetben 2001-ben sor került a Büntető Törvénykönyv visszaélés kábítószerrel bűncselekmény törvényi tényállásra vonatkozó, 1999. március 1-én hatályba lépett módosítás hatásvizsgálata. A vizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a kábítószeres bűnözés büntetőjogi megítélésében jelentős változást hozó jogszabály módosítás (1998. évi LXXXVII. tv.) hatásossága megkérdőjelezhető.

Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos fő munka társa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006-tól az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja. A kötetben a „Fények és árnyak” című Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) során készült, a társadalmi kirekesztődés folyamatával foglalkozó kutatásunkat mutatjuk be.

Az illegális droghasználattal kapcsolatos közpolitikai viták 2005-re Magyarországon végképp megfenekleni látszanak. A tiltás és a tűrés álláspontjai közötti merev szembenállás nemcsak a hosszú távú stratégiák kialakítását, de az értelmes társadalmi párbeszéd lehetőségét is veszélyezteti. Ebben a helyzetben a tudományos igényű megszólalás feladata egyre sürgetőbbé, de egyre nehezebbé is válik.