Politikai kultúra és kulturális politika

Bozóki András legújabb kötete mindenekelőtt a magyar politikai kultúráról és a kulturális politikáról szól. Arról, hogy ezek a fogalmak nem függetleníthetők egymástól. Arról a tapasztalatról, hogy miközben „voltak nekünk élményeink”, amelyektől sem elhatárolódni nem kell, sem pedig megtagadni azokat, a politikai kultúra mélyáramlatai számos tekintetben nehezen mozdíthatónak – ha nem is változtathatatlannak – bizonyultak. A kötet esszéket, rövidebb írásokat és interjúkat tartalmaz, s bennük olyan meglátásokat, amelyek okulásul szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára.

 A politika szerepe az identitások formálódásában Magyarországon 1867–2006

A könyv tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció történelmileg változó viszonya. Magyarországon a nemzeti tematika mint a politikai hatalomhoz kötődő, diszkurzív cselekvés meghatározó szerepet játszott a kiegyezéstől a huszonegyedik század elejéig az identitáspolitikákban – miközben a legtöbb nyugati országban a második világháborút követően már a demokráciát értelmező tematika dominált.

Kari Palonen könyve a politika fogalmának értelmezésről írt első összehasonlító fogalomtörténeti elemzés, amely több évtizeden át folytatott kutatás összegzése és szintézise. Azt mutatja be, hogy a politika kifejezésen mit értettek az emberek az elmúlt bő kétszáz évben Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban. A Küzdelem az idővel azonban fontos hozzájárulás a politikaelmélet történetéhez is. A szerző ugyanis arra keresi a választ, hogy a politikáról való gondolkodásnak milyen koncepcionális sajátosságai voltak, és ez miként változott a három országban. Úgy találta, hogy ennek három paradigmatikus korszaka volt.

Ez a könyv végigvezeti az olvasót az igazságosságról folyó újabb viták főbb csomópontjain abból a célból, hogy érveket fogalmazzon meg az emberi önbecsülésre és méltóságra alapozott igazságosság elvei mellett.

Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

A gazdaságpolitika egyik legvitatottabb területe az iparpolitika, vagyis az állam szerepvállalása a gazdasági folyamatok alakításában. Évtizedes viták folytak arról, hogy kell-e iparpolitika, s ha igen, mi sikerének titka. Az elmúlt évek válságai bebizonyították, hogy a pénzügyi világ fontos ugyan, de a növekedés záloga a reálszféra gyarapodása. Mindez igen aktuálissá teszi a kötetet, amely a kezdetektől napjainkig, Japántól az Európai Unióig összegzi a témakör elméleti és gyakorlati tapasztalatait.