Hasonló termékek
Történeti forrás – Néprajzi olvasat
A kötet egy 2006 februárjában Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei címmel rendezett tudományközi konferencián elhangzott 25 előadás tanulmánnyá formált változatát tartalmazza.
Közköltészet és népköltészet
A monográfia kísérletet tesz arra, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a kötetben szereplő népszerű, mindennapos és ünnepi használatra készült, változatokban élő, névtelen verstömeget. Ezért a Példatárban illusztratív válogatást ad abból a több száz, világi témájú versből,amely az utóbbi három évtizedben került elő a kézirattárak mélyéről.
Mint a földbe hullott mag. Otthon szülés Magyarországon – egy antropológiai vizsgálat tanulságai
A könyv hasznos olvasmány lehet mindazok számára, akik az alternatív mozgalmak, a posztmodern szüléskultúra vagy a nemek társadalmi viszonyulásai iránt érdeklődnek, de nem lesz közömbös azon leendő vagy gyakorló édesanyák és édesapák számára sem, akik folyamatában és tág összefüggésrendszerében szeretnék megérteni a különböző szüléskultúrák elveit és természetét.
Halkuló sámándobok
Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei
A hiánypótló mű segíti Diószegi Vilmosnak mint tudományos kutatónak, mint Szibériában járó magyar embernek és egyénnek motívációinak, gondolkodásának, emberi vonásainak megvilágítását.
Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732–1847)
A magyar szőlőhegyek történetének forrásait közreadó sorozatunk ötödik kötete a történeti Somogy vármegye területérôl származó 18–19. századi artikulusokat, rendtartásokat, hegytörvényeket, kontraktusokat, szőlőtelepítést engedélyező feladó leveleket tartalmazza. A kötetben található 53 közlés közül hangsúlyos szerepet kapnak az uradalmi szőlőtelepítő levelek és kontraktusok. Fontos része a kötetnek az 1776.
Vannak csodák, csak észre kell venni
Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben I.
A tanulmánykötet Gyimesben, a romániai Hargita és Bákó megyék három településén (ezek közül is elsősorban Gyimesközéplokon) öt éve folyó vizsgálatok első összefoglaló eredményeit tartalmazza. A tanulmányok a magyarság egyik legarchaikusabb hagyományokat őrző területéről szólnak, amelyet azonban természetesen a legújabb kori változások sem kerülnek el. A kötet szerzői változatos módszertani megközelítésű tanulmányaikkal megtették az első fontos lépéseket a gyimesiek gazdag és összetett szellemi kultúrájának átfogó leírásához.
Leírás
A tanulmánykötet második összefoglalása a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékén folyó vallási néprajzi kutatások eredményeinek. A Studia sorozat VIII. tagjaként megjelent első kötet még csak a gyimesi magyarság vallási életének, hiedelemvilágának és vallásos folklórjának feltárásáról számolt be. Időközben a vizsgálatok melyekbe kolozsvári és budapesti kutatók is bekapcsolódtak a moldvai magyarság néhány településére, valamint a Maros megyei Szőkefalván létrejött Máriakegyhelyre is kiterjedtek.
Az e terepeken végzett kutatások és e kötet tanulmányai három fő problematika köré szerveződnek.:
A hivatalos és a népi vallásosság kettősségének és kapcsolatainak tisztázása. E kérdéseket Peti Lehel a szőkefalvi kegyhelyen kialakult látomásjelenségek vizsgálatával, Győrfy Eszter az ugyanott tapasztalt csodák elemzésével, Kajári Gabriella pedig gyimesi imatársulatok vezetőiről írva közelítette meg.
A vallási értékek szerepének megváltozása a modernizáció hatásai nyomán, a hagyományos és modern jelenségek egymás mellett élése. Csonka-Takács Eszter egy Gyimesből Budapestre költözött család példáját elemzi; Peti Lehel a Szőkefalvára látogató moldvai zarándokcsoportok látomáskultúráját vizsgálja; Kővári Réka és Rudasné Bajcsay Márta az egyházi népénekek, a vallásos énekkultúra változásait regisztrálja.
A római katolikus és ortodox vallás és kultúra érintkezésének, a magyar-román együttélésnek, kölcsönhatásoknak a kérdései, a nyelvi hatások és a nyelvvesztés folyamatai, a kétnyelvűség problémái. Balatonyi Judit a gyimesi gyermeklakodalom kapcsán vizsgálja a románok és magyarok egymással rivalizáló identitáskonstrukciós kísérleteit; Takács György a csíkszéki, kígyómarás elleni magyarok kezén is románul használt ráolvasók eredetkérdéseit boncolja; Iancu Laura pedig sajátosan a moldvai magyarság vallásgyakorlásának viszonylatában , a kétnyelvűség valamint a doktrinális és vernakuláris vallás kettősségének összefüggéseire világít rá.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Pócs Éva |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 530 oldal |
| Kötészet | keménytáblás, cérnafűzött |
| ISBN | 9789632360188 |
| Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |