Hasonló termékek
Gazdasági jog
Az elmúlt, alig két évtized alatt hihetetlen változások zajlottak le a jog, elsősorban a a gazdasági jog területén. A korábban csak a háttérben, alapvetően az állam kontrollja alatt működő állami vállalatok közötti kapcsolatokat felváltották a valóságos piacgazdaságot rendező jogszabályok, amelyek sok esetben alig voltak képesek követni a változásokat.
Alkotmányjog – emberi jogok – globalizáció
Az alkotmányos eszmék migrációja
Ez a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében.
Az elveszejtett alkotmány
Rossz a közérzete? Fáj a feje és gyenge? A fél gyógyszeres fiókot kiürítette, bekapkodott minden létező immunerősítőt és fájdalomcsillapítót? Nem itt kell kezdeni! Először tudja meg, mi a baj okozója, aztán jöhetnek a pirulák. E kötet végre felállította a dianózist, most már "csak" néhány jó orvosra és receptre lenne szükségünk...
Kálmán Olga, (újságíró, ATV)
Az én molekulám
Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek beavatkozásokat.
A gyermek jogainak érvényesülése az igazságszolgáltatásban
Lejtős pálya
Az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról
E könyvet, mely a Földrész könyvek sorozat része, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a hazai szakirodalomban elsőként nyújtsunk minden érdeklődő számára átfogó képet a 2003 után jelentős változásokon átmenő magyarországi antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról.
Leírás
Működésének három évtizede alatt Magyarország Alkotmánybírósága számos, a hazai
nemzetiségeket érintő ügyet tárgyalt. Foglalkozott a kisebbségek fogalmával (milyen
feltételek mellett lehet bizonyos társadalmi csoportokat kisebbségnek tekinteni), a kisebbségi
hovatartozással (ki gyakorolhatja a kisebbségi jogokat), egyes konkrét kisebbségi jogokkal
(parlamenti és önkormányzati képviselet, a kisebbségi önkormányzatok jogállása,
nyelvhasználat), valamint a szűk értelemben nem kisebbségi jognak tekinthető, de a
gyakorlatban elsősorban a kisebbségeket sújtó, szociális problémákat is felvető
diszkriminációtilalmi kérdésekkel.
A szerző a kapcsolódó ügyek mélyreható elemzése alapján úgy látja, az Alkotmánybíróság
nem védi hatékonyan a mindenkori alkotmányban szavatolt kisebbségi jogokat: általános
kisebbségvédelmi attitűdjét túlzott bírói önmegtartóztatás jellemzi, a konkrét ügyekben pedig
legtöbbször elkerüli az érdemi vizsgálatot. Továbbra is megoldandó feladat a kisebbségekre
és a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó konceptuális kérdések tisztázása, a kisebbségi jogok
alkotmányos minimumstandardjainak kidolgozása, az egyenlőség elvének a nemzeti és etnikai
hovatartozás lencséjén keresztül történő értelmezése, valamint a nemzetközi
kisebbségvédelem tapasztalatainak hathatósabb beépítése.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nagy Noémi |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 152 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-933-0 |