Hasonló termékek
Hagyomány és átalakulás
Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában
A kötet a szerző az elmúlt évtizedben írott tanulmányaiból ad válogatást. Az írások egyik része a dualista Habsburg Monarchia sajátos állami intézményeit vizsgálja; főképpen a két ország parlamentjéből választott ún. közösügyi bizottságok, a delegációk működésének feltételeit, alkotmányos ellenőrző szerepüket és e funkciójuknak az intézmény lényegéből adódó korlátait.
Székesfehérvár, Magyarország és a Nagy Háború
Egy ezred év viharaiban meg nem rendült törhetetlen hűség
Az első világháború centenáriuma komoly lehetőséget teremt a tudományos közvélemény számára, hogy megfelelő és méltó módon emlékezzen meg hazánk hőseiről, áldozatairól és mindennapjairól a „Nagy Háború” korában.
Romológia
Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?
Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről
A 16-17. századi sajátos magyar történelmi helyzet számos vitát provokált és kelt ma is a korszak jelentős eseményeiről, illetve olyan emblematikus politikusairól, mint például Bocskai István, Bethlen Gábor vagy Thököly Imre. A mohácsi csatát követően a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség politikusainak egyaránt számolniuk kellett a török expanzióval és a Habsburg abszolutista törekvésekkel.
Leírás
A kötet tanulmányai a kelet-európai államok történelmének egyes problémakörein át vizsgálják a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A rendszerváltás utáni régi-új nemzetállamok nemzeti közösségeinek létrehozásában − a 19. századhoz hasonlóan − a történészekre kitüntetett szerep hárult. A kötet tanulmányai is jelzik a sokirányú tevékenységet az új, „nemzeti” múlt létrehozására. A volt Jugoszlávia német kisebbségéről és a szovjet hazafiságról szóló tanulmányok még az államszocialista korszak történetírásaira tekintenek vissza és jelzik a téma folyamatosságát a térségben. Lengyelország történetéből Piłsudski megítélése, Ukrajna történetéből a golodomor kérdésköre, Szlovákia történetéből Štúr és a kereszténység felvételének problematikája, Magyarország történetéből a délvidéki hideg napok és Trianon szerepel a kötetben.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szalai László (szerk.) |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 270 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789632367200 |