Ez a könyv végigvezeti az olvasót az igazságosságról folyó újabb viták főbb csomópontjain abból a célból, hogy érveket fogalmazzon meg az emberi önbecsülésre és méltóságra alapozott igazságosság elvei mellett.

Politikai kultúra és kulturális politika

Bozóki András legújabb kötete mindenekelőtt a magyar politikai kultúráról és a kulturális politikáról szól. Arról, hogy ezek a fogalmak nem függetleníthetők egymástól. Arról a tapasztalatról, hogy miközben „voltak nekünk élményeink”, amelyektől sem elhatárolódni nem kell, sem pedig megtagadni azokat, a politikai kultúra mélyáramlatai számos tekintetben nehezen mozdíthatónak – ha nem is változtathatatlannak – bizonyultak. A kötet esszéket, rövidebb írásokat és interjúkat tartalmaz, s bennük olyan meglátásokat, amelyek okulásul szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára.

 A politika szerepe az identitások formálódásában Magyarországon 1867–2006

A könyv tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció történelmileg változó viszonya. Magyarországon a nemzeti tematika mint a politikai hatalomhoz kötődő, diszkurzív cselekvés meghatározó szerepet játszott a kiegyezéstől a huszonegyedik század elejéig az identitáspolitikákban – miközben a legtöbb nyugati országban a második világháborút követően már a demokráciát értelmező tematika dominált.

Kari Palonen könyve a politika fogalmának értelmezésről írt első összehasonlító fogalomtörténeti elemzés, amely több évtizeden át folytatott kutatás összegzése és szintézise. Azt mutatja be, hogy a politika kifejezésen mit értettek az emberek az elmúlt bő kétszáz évben Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban. A Küzdelem az idővel azonban fontos hozzájárulás a politikaelmélet történetéhez is. A szerző ugyanis arra keresi a választ, hogy a politikáról való gondolkodásnak milyen koncepcionális sajátosságai voltak, és ez miként változott a három országban. Úgy találta, hogy ennek három paradigmatikus korszaka volt.

A könyv azt vizsgálja, hogy milyen módon és milyen eredménnyel igyekszünk megismerni a politikumot. Nem módszertani eljárásokat rendszerez, hanem a megismerési praxisok elemzése alapján a politikai ismerettan alapkérdéseit teszi fel négy nagyobb egységre tagolva. Az első rész bemutatja azokat a szemléletmódokat, amelyek a politika megismerésében alapvető szerepet játszanak; a politika és a politológia tényeinek különbségét, a politikatudományi általánosítás lehetőségeit, az igaz ismeret különböző nézőpontjait.

A Politikai Helyzetképet alapvetően mindenkinek ajánljuk, mert könnyű és olvasmányos, bármikor letehető és felvehető. Ugyanúgy különösen ajánlom a hétköznapi élet ügyei után érdeklődőknek, a politika csinálóinak, elemzőinek, a média szakembereinek és a tanuló diákoknak. Mindenkinek hasznos, aki szeret olvasni és felelősséget érez a közért!