Hasonló termékek
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Leírás
Létezett-e az Erdélyi Nagyfejedelemség területén önálló városrendszer? Mit jelentett a város, a városi közösség a XVIII-XIX. században, amikor a jogi meghatározás mellett újabb szempontok szerint kategorizálták a településeket? Hogyan alakulhatott ki egy kulturális központ a széttagoltságát hatásosan konzerváló Erdélyben? A szerző e három kérdéskört különböző történetírói módszerrel vizsgálja. A történészi hagyománnyal folytatott párbeszéd során az erdélyi városok makroszintjétől eljutunk a polgárosodás helyi, kolozsvári változatainak vizsgálatáig. Az erdélyi városok újkori képe a hazai és a nyugat-európai módszertani hagyományok és szakmai eredmények folyamatos értékelése során bontakozik ki.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sonkoly Gábor |
Megjelenés | 2001 |
Terjedelem | 280 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789638616944 |
Sorozat | Atelier füzetek sorozat |