Hasonló termékek
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Egy szebb jövő képei-Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon
E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
Ausztrália bennszülött nyelvei
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.
Leírás
A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egy nomád kislányról, Sirinről szól. Ez a kislány egy ősöreg halhatatlan segítségével csodás képességekre tesz szert, majd hadba vonul szülei helyett, hogy legyőzzön három, a füves sztyeppék törzseit sanyargató rablóvezért. A rablóvezérek fölött aratott győzelmével azonban története nem ér véget. Sirin ugyanis vállalja, hogy a korábban elrabolt, de a harcok során kiszabadított gyermekeket hazajuttatja szüleikhez. Így nyeri el a Sirin mama megtisztelő nevet és válik egy Kínában élő maroknyi nép, a sibék imádott istenségévé: a gyermekek és a családok oltalmazójává. A könyv tehát egy istennő születésének története, amely egyben a sibék ránk hagyott szellemi kulturális örökségének is része.
Sirin mama nyugati hadjáratának története egy északkelet-kínai sibe embernek, He Junyounak (1924-2012) köszönhető. Sárközi Ildikó Gyöngyvér bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott fordítása az ő örökségét önti formába magyar nyelven. A fordítás különlegességét az adja, hogy Sárközi Ildikó Gyöngyvér etnológusként több mint fél évtizedet töltött el Kínában, a sibék lakta vidékeket járva; és bár az öreg mesemondóval nem találkozhatott, több helyütt vett részt a Sirin mamának bemutatott áldozatokban és hallotta a róla szóló történeteket. Fordításában is azt a hangulatot igyekezett megidézni, ahogyan ő maga megélte e találkozásokat.
SÁRKÖZI ILDIKÓ GYÖNGYVÉR a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, a KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa. A kínai sibék között 2010 óta folytat terepmunkákat. Fő kutatási területe a nemzetépítési és örökségesítési folyamatok vizsgálata.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sárközi Ildikó Gyöngyvér |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 168 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634149057 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |