Hasonló termékek
Jacques Maritain
A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX.századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához.
A keletkezés ontológiája
A végtelen fenomenológiája
Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.
A Leibniz-Clarke levelezés
Az újkori filozófia iránt érdeklődő magyar olvasók előtt sem Isaac Newton, sem Gottfried Wilhelm Leibniz alapgondolatai nem ismeretlenek. Mindketten az új tudomány és világkép alapvetésén munkálkodtak.
Tudás az időben
A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Leírás
„Ki vagy te?” – faggatják a Jeruzsálemből érkezők a Keresztelőt. Ezzel a kérdéssel kezdőik a János-evangélium cselekménye. „Ki vagy te?” – szegezik később Jézusnak a kérdést vitapartnerei. Az evangélium megírása válasz erre a kérdésre. Az első század végén egy Krisztusban hívő tanítvány a szinoptikus evangéliumokból ismert hagyománnyal párbeszédet folytatva megfogalmazza, kinek tartja az Emberfiát, az evangélium főszereplőjét. „Mit kerestek?” – ez Jézus első szava a Negyedik evangéliumból.
„Kit keresel” – kérdezi a feltámadt Krisztus az üres sír előtt álló Mária Magdolnát, aki könnyeitől nem lát. Milyen különös, hogy a testé lett Logosz, akit az evangélista Isten végérvényes kinyilatkoztatójának tart, kérdez, amikor az emberek közé lép. Reményeikről, csalódásukról, terveikről kérdezi őket. Ezzel a gesztusával azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy amit ő fog mondani, nem teszi semmissé az általa megszólítottak addigi tapasztalatait, érvénytelenné fogalmaikat.
Jézus első tanítványainak reményeit Izrael Írásai éltették. János evangélista kortársainak hitét két keresztény nemzedék formálta. Következésképpen, amit a Negyedik evangéliumban találunk: hagyomány – dialógusban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Simon T. László |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 190 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789639779020 |