Hasonló termékek
Az értelmezés szükségessége
Tanulmányok Kertész Imréről
A Dajka Gábor Társaság által 2002 tavaszán rendezett konferencia anyagára alapozó kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs (Margócsy István, Schein Gábor).
A lábjegyzet
A lábjegyzet a történész számára azt jelenti, amit a természettudós számára a kísérlet jegyzőkönyve: nélkülük csodálattal vagy ellenszenvvel vizsgálgathatjuk a téziseket, de nem lehet őket igazolni vagy elvetni.
A kémikus, a pszichiáter, a jogász… és az irodalomtörténet - József Attila-értelmezések
"Csillagra akasztott homály!" Ezt a sort, József Attila gyönyörű verssorát választottuk annak a konferenciának a címéül, amelyet 2005. október 11-12-én rendeztünk meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
A tudom-is-én-micsoda fogalma.
Források és tanulmányok
A tudom-is-én-micsoda – a nescio quid, a non so che, az el no sé qué, a je ne sais quoi vagy az I know not what stb. – kifejezés valamikor a XVII. század utolsó harmadában sűrűsödik össze divatos társalgási fordulatból önálló fogalommá. Filozófiai, teológiai, retorikai, művészetkritikai, morálfilozófiai és protoesztétikai beszédmódok kereszteződésében formálódik.
A magyar dráma az ezredfordulón
Az 1989-90-es rendszerváltozás Magyarországon a színházi struktúrát nem változtatta meg, a könyvkiadás szerkezete azonban jelentősen átalakult. A kortárs dráma fórumai, a színház és a könyvkiadás eltérő feltételrendszerek közé kerültek. A szűk drámapublikációs lehetőségek ellenére a magyar színház mégsem nélkülözte a kortárs magyar drámát.
Leírás
Pilinszky János életművében az 1970-es években bekövetkező változás Franciaországhoz kötődik annak a három területnek köszönhetően, amelyet Pilinszky Franciaországban fedez fel: Simone Weil munkássága, a színházfelfogása számára modellként szolgáló liturgia megújulása, valamint Robert Wilson színháza.
Az én meghaladásának vagy visszateremtésének (dekreáció) fogalma köré felvonultatott szellemi hagyomány Simone Weil mesterénél, Alainnél, s annak mesterénél, Jules Lagneaunál is fellelhető. Az én meghaladásának színrevitele a Gondolat színháza a mallarméi értelemben, egyfajta papírszínház, Pilinszky János szavaival élve. A könyv tanúsága szerint Pilinszky 1971-ben Robert Wilson A süket pillantása című előadásában saját az írnok alakjának visszateremtettségéhez illő mozdulatlan poétikáját fedezi fel, valamint a hozzá tartozó figyelem természetes állapotának fontos alkotóelemét jelentő tartam képekbe öntését.
Pilinszky színházi szövegei sokat merítettek saját költeményeinek egyedi technikájából. Inkább színházi poétikát dolgozott ki, mintsem teatrológiát. Elemzéseink szerint dramaturgiája Simone Weilből, némileg Grotowskiból és főleg a fiatal Robert Wilsonból táplálkozik. A könyv ebben a gondolatkörben eddig kiadatlan forrásokat is feldolgoz.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Sepsi Enikő |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 238 oldal |
Kötészet | kemény kötés |
ISBN | 9789632369723 |