A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara a rendszerváltás utáni új oktatási rendben 1995-től kezdve működteti doktori iskoláját. Az iskola öt alprogramban végzi munkáját; ószövetségi, újszövetségi és bíbliai-teológiai, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai alprogram. A 2006-os évtől a Pápai Református Teológiai Akadémia is bekapcsolódott a doktori iskola működésébe. Jelen sorozatban az iskola égisze alatt készült doktori disszertációk, a doktori iskola munkatársainak könyvei, illetve a kutatásokhoz kapcsolódó konferenciák kötetei jelennek meg.

Nehéz és hálátlan feladat egyetlen vékony kötetben foglalni össze a vallási jelenségek, a vallási kultúra világával összefüggő legfontosabb történeti,elméleti és gyakorlati ismereteket. Ám még egy ilyen szűkre szabott áttekintés sem kezdődhet másképpen, mint a vallási jelenségek világának rendszerező áttekintésével és leírásával, hiszen ez a fenomenológiainak nevezett váz az egyedül lehetséges alapja a vallási jelenségek sokasága rendszerezésének és áttekintésének. 

Wenn jemand auch unter der Einschränkung, nur Anstöße geben zu wollen, ein Buch schreibt, und trotz des mulmigen Gefühls, vieles vom Wesentli-chen nicht einmal wirklich angesprochen zu haben, sein Werk aus den Händen gibt, bekommt man vielleicht eine Ahnung davon, in welchem Gemütszustand der Verfasser der letzten Worte des Johannesevangeliums gewesen sein könnte, als er im Blick auf „viele andere Dinge, die Jesus ge-tan hat“ Folgendes schrieb: „Wenn aber eins nach dem anderen aufge-schrieben werden sollte, so würde, meine ich, die Welt die Bücher nicht fassen, die zu schreiben wären“

There had been a time in the later sixteenth century when it seemed that Calvinism, with its rigorous theology emphasising the sovereignty and majesty of God, its system of communal discipline, and its commitment to Scriptural authority, would extend its influence over the whole of Protestant Europe. Calvinism was confident and expansive.

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.