Hasonló termékek
Katharina és más elbeszélések
„Az élmények, amelyekből létrejövünk, alapjában véve mindig ugyanazok, mindegy, milyen köntösben érkeznek, emberek, erdők vagy gondolatok formájában; gyakran, amikor belőlük egy a lélek szilárd talaját fellazítja, és a múltat jelenné változtatja, csak halljuk a dallamot, de nem tudjuk, hogy mindig is kivehető volt-e számunkra, vagy csak a visszhangját véljük hallani.”
Natura morta
Joan Margarit (1938) és Francesc Parcerisas (1944) a kortárs katalán irodalom meghatározó, sok rangos irodalmi díjjal elismert, sok idegen nyelvre fordított alakjai. Mindkettőt a spanyolországi rendszerváltás kora, az ún. ’70-esek nemzedékéhez sorolják. Nyugdíjba vonulásukig mindketten egyetemi oktatók voltak: Margarit mint az épületszerkezettani számítások tanszékvezető professzora, neves építészmérnök, Parcerisas pedig mint a fordítástudományé, termékeny műfordító és a katalán irodalmi élet szervezője, fontos intézmények vezetője.
Mentafagylalt. 24 mai katalán elbeszélő
Antológiánk a kortárs, a modern és a középkori katalán irodalmat bemutató Katalán könyvtár nyolcadik kötete. A sorozatot, amelynek első hét kötete 1997 és 2004 között jelent meg, a Kiadó évenként két újabb művel szándékozik gyarapítani. A Katalán könyvtár előző, hasonló gyűjteményétől eltérően (A gondviselés szeszélye, Íbisz Könyvkiadó, 1998), amelyben kétharmadrészt már elhunyt szerzők munkái szerepelnek, jelen válogatás kizárólag kortárs alkotók elbeszéléseit tartalmazza.
Utolsó leheletem
Luis Buñuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca.
Vegyünk búcsút együtt a szeretettől
A könyv kritikai fogadtatása ragyogó volt, és 2010-ben versenyben volt a legjobb első könyvért járó akadémiai díjért.
Selyem, olló - Marina, avagy az önéletrajzról
"Tizenhárom év Nyugat-Berlinben. A barátaim Charlottenburgban, Steglitzben. Claudio bátorított, Benno helyet csinált nekem az íróasztalán.
Virginia Woolf. Charlotte Salomon. Nők, akik meg akarnak szökni a gyerekkorból. A hamis alázatosság ellen. A haragért. És az emlékezésért."
Leírás
Mercè Rodoreda (1908–1983) egészen fiatalon, az1930-as évek elején jelentkezett első írásaival, de az 1939-től 1972-ig száműzetésben élő írónő igazán ismertté csak 1958-ban vált, amikor megjelent Vint-i-dos contes (Huszonkét novella) című elbeszéléskötete. A La plaçadel Diamant (1962; magyarul A Diamant tér, 1978), amelyet a kritika a XX. századi katalán regényirodalom egyik csúcsának tart, meghozta számára a világhírt is.
Rodoreda prózáját, így azt a regényét, amelyet most kézre adunk (Mirall trencat, 1974), lírai hangulat, árnyalt lélekelemzés, az emlékezés hangsúlyos szerepe és a természeti környezet ihletett leírása jellemezi. Az eddig tizenöt nyelvre lefordított Törött tükör egy katalán nagypolgári család három nemzedékének sok szálon futó keserű története, melynek hátterében felsejlenek a katalán és a spanyol történelem fő eseményei a XX. század első felében.
A figyelmes magyar olvasó számára Mercè Rodoreda nem ismeretlen szerző, hiszen sikerregénye, A Diamant tér mellett olvasható egy elbeszélése sorozatunk második kötetében (A gondviselés szeszélye, Íbisz Könyvkiadó, 1998), egy másik pedig a Huszadik századi spanyol novellák című antológiában (Noran Libro, 2011). A Nagyvilág 1982/9. száma részleteket hozott Rodoreda Virágok és utazások (Viatges i flors, 1980) című kötetéből.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rodoreda Mercé |
Megjelenés | 2014 |
Terjedelem | 288 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632369 |
Fordította | Tomcsányi Zsuzsanna |
Sorozat | Katalán Könyvtár sorozat |