Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
A kvalitatív kutatás alapjai
A könyv az adatelemzés és adatgyűjtés valamennyi lépésére rámutat (a leírástól a grounded theory megfogalmazásáig) az elméleti mintavétel módszerének alkalmazásával.
Migráció és turizmus
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló – különböző típusú – migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek” felbukkanása – legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták – milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet” mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiáit.
Az iszlám és a 21. század
Kihívások és válaszok
Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen „háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.
Párhuzamosok találkozása
Tisztelgő kötet Hoyer Mária 70. születésnapja alkalmából
Leírás
Rácz József egyetemi magántanár, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos fő munka társa, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszékének vezetője, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia igazgatója. Az 1980-as évektől foglalkozik ifjúsági szcénák kutatásával, elsősorban a droghasználat témakörében. 2006-tól az EMCDDA Tudományos Tanácsának tagja. A kötetben a „Fények és árnyak” című Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) során készült, a társadalmi kirekesztődés folyamatával foglalkozó kutatásunkat mutatjuk be. A kutatás hozzá kívánt járulni a társadalmilag kirekesztett csoportokkal kapcsolatos társadalompolitika egyes elemeinek vizsgálatához, a vizsgált csoportok számára elérhetőbb, „felhasználóbarát” és a bevonódottságukat, a társadalmi befolyással történő felruházásukat lehetővé tevő szemlélet és társadalmi gyakorlat kialakulásához. A kutatás kapcsolódik ahhoz a projekthez, ami a késő modernkori „új kormányzás”, a foucault-i governmentality hatalmi- és én-technológiái összekapcsolásával körvonalazható. Itt a cél az egyének képessé tétele arra, hogy önmagukat kormányozzák. Foglalkozunk a governmentality egy „nemkívánt” hatásával: az individuum szerepének felértékelésével a felelősséget is teljes mértékben az egyénre háríthatja. A kutatásban alkalmazott fogalmakkal (pl. ágencia, kapcsolati tőke, underclass) éppen ennek a „felelőssé tevésnek” próbálunk gátat vetni, és kísérletet tenni arra, hogy fogalmi keretet adjunk, hol, merre is húzhatók meg a határok (ha meghúzhatók egyáltalán) az egyéni döntés és választás, a társadalmi kirekesztés, valamint a „felelőssé tevés” és a stigmatizáció között. Valószínű, hogy a baumani „cseppfolyós modernitás” körülményei között, a „borderlandek” idején ilyen világos határok nem húzhatók meg; de bízunk abban, hogy a kötet rávilágíthat a régi és új társadalmi kirekesztő mechanizmusokra, de arra is, ahogyan az egyének ezekkel szemben védekeznek, sőt produktív módon érvényesítik énprojektjüket.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Rácz József |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639683617 |
| Sorozat | Kutatások NDI szakmai forrás sorozat |