Hasonló termékek
Kuhn és a relativizmus
Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa?
Politika és diskurzus
Szabó Márton politikafilozófiai invenciója
Értelem és történelem
Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.
Létre nyílt lehetőség
Ismeretelmélet és metafizika Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus filozófiájában
Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik.
Perlekedő rokonok: Analitikus filozófia és fenomenológia.
A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.
Leírás
A Hegellel foglalkozó bőséges szakirodalomban eddig kevéssé foglalkoztak a cselekvés fogalmával, jóllehet azt a hegeli rendszer kiemelkedő helyén, a Jogfilozófia alapvonalainak moralitásról szóló fejezetében szakkifejezésként találjuk. Még kevésbé találunk olyan értekezést, amely cselekvéselméleti megfontolások összefüggésében járna utána Hegel cselekvésfogalmának. Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel. A szerző kiváló példáját adja annak, hogy Hegel nem "döglött kutya", a német idealizmus hagyománya termékenyen ötvözhető a két említett modern filozófiai hagyománnyal. Nyelvezetében és tematikájában megtaláljuk a Hegeltől örökölt szabatos fogalmi nyelvet, illetve a fogalmiság előnyben részesítését a hétköznapi gondolkodás képzeti jellegével szemben. Ugyanakkor pragmatista beállítódása arra indítja a szerzőt, hogy ne szakadjon el a hétköznapi élet konkrét problémáitól, s azok számára igyekszik fogalmi alapot teremteni. Így tehát a mindannyiunk által mindennap megélt legelemibb kérdéseket vizsgálja (miért nevezhetem magam "énnek", hogyan döntök egy választás során, egyáltalán, mi az, hogy "akarok"). Végezetül az analitikus módszer biztosítja, hogy az elemzés mindig egy-egy adott hegeli szövegről szóljon, s ezzel jelentősen hozzájárul e homályosnak tartott filozófus korunkban is frissnek ható gondolatai megértéséhez.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Michael Quante |
Megjelenés | 2011 |
Terjedelem | 244 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632364421 |
Fordító | Drimál István |
Sorozat | A filozófia útjai sorozat |