Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a XVII-XIX. századból
Mely hív szolgálattyáért esztendőbéli fizetése lészen
A válogatás egy kevéssé ismert és eddig föltáratlan iratanyagból, a Tiszántúlon birtokos Dessewffy család XVIII. századi gazdálkodásából ad ízelítőt. E dokumentumok tartalmukat tekintve a következőképpen csoportosíthatók: szerződéslevelek (contractusok), vármegyei rendeletek, földesúri utasítások, összeírások, uradalmi alkalmazottak elszámolásai, valamint jobbágyok panaszlevelei. A közölt anyag különös értékét adja, hogy az 1777-es úrbér rendezés utáni éveket mutatja be, s képet kapunk a jobbágyszolgáltatások változásáról éppúgy, mint a jobbágy-földesúr, valamint a tisztviselők viszonyának, életkörülményeinek alakulásáról.
Halászó parasztok - halászati vállalkozók
A szerző az e kötetbe foglalt régebbi és újabb dolgozatainak publikási formájául a forrás és az elemzés együttes közlését választotta. A források és az elemzések a 18. századtól a 20. század első évtizedéig ívelő két évszázadot ölelik fel, így pontosan tükrözik a magyarországi halászat üzemszervezetének és eszközkészletének változási, átalakulási tendenciáit, és sokoldalúan informálnak a halászatot meghatározó közjogi felfogás és a vízhasznosítás ökológiai feltételrendszere koronkénti módosulásairól. A kötet nemcsak a magyar halászat üzemszervezetének és eszközkészletének forrásközlésekre alapuló monografikus összegzéseként, hanem a történeti néprajzot orientáló módszertani javaslatként is hasznosítható.
A pasa fia meg a világszépe - Török népmesék
A pasa fia és a világszépe kötet több helyszíni gyűjtés anyagából válogat. A kötetben szereplő mesék olyan világba vezetnek, amelyekben legalább annyi az ismeros, mint az ismeretlen elem.
Ördög szára-bordája
...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)
A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.
Leírás
A pécsi egyetem Néprajz tanszékén indult kiadványsorozat harmadik kötetében megjelent tanulmányok többsége ezúttal a közösség és identitás fogalmi rendszerét, meghatározóit, összetevőit és szimbolikus rendszereit vizsgálja. A folklorisztika és antropológia különböző részdiszciplináinak szemszögéből írott cikkek sorában a közösségfogalom változását végigkövető tudománytörténeti tanulmány éppúgy helyet kap, mint európai és ázsiai esettanulmányok a vaszjugáni hantik, a vietnami brú nép, vagy a sienai contradák társadalmáról. A 20. századi magyarságot egy vegetariánus csoport képviseli, továbbá a székelyföldi Máréfalva társadalma, a helyi boszorkányság elemzésével. A tánc közösségi és individuális formáit vizsgáló cikk egész Európa középkori-újkori tánctörténetén végigtekint. Négy szerző történeti forrásokat vizsgál: boszorkány- és házasságtörési perekből, illetve bábaösszeírásokból rekonstruálja a 18. századi falusi társadalmak egy-egy eleddig ismeretlen vonatkozását; és megjelenik a kötetben egy házasságkötéssel kapcsolatos 18. századi forrást vizsgáló tanulmány is.
A kötet a tanszék körül csoportosuló kutatógárda munkásságán alapszik, a tíz éves tanszéket mint formálódó tudományos műhelyt szeretné bemutatni. A szerzők néhánya mint Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor, Nagy Zoltán a tanszék tanára, Tóth G. Péter veszprémi múzeológus, egyben volt pécsi diák, Csekő Csilla, Túri Zsuzsanna ugyancsak a pécsi Néprajz Tanszék hallgatói voltak. A boszorkányságról író szerzők távolabbról érkeztek: Gagyi József csíkszeredai antropológus, Szoboszlay György nyíregyházi, Németh Ildikó soproni és Krász Lilla pesti történészek a boszorkánypereket feltáró és feldolgozó műhelyben működtek hosszasan vagy alkalomszerűen együtt a tanszék embereivel.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Pócs Éva |
Megjelenés | 2002 |
Terjedelem | 292 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
ISBN | 9639457132 |
Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |