Samuel ​Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót.

Julio Cortázar novelláinak szimbólumelemzése

A könyv szerzője a modern latin-amerikai irodalom egyik legjelentősebb írójának öt novelláját elemzi mítosz- és szimbólumkritikai megközelítéssel. Elméleti háttérként az ősi irodalmi létértelmező alakzatok (mítosz, szimbólum) meghatározására, rendszerezésére tett kísérletek közül Gilbert Durand kulturális antropológiából kiinduló, átfogó, multidiszciplináris rendszerét ismerteti és választja elemző stratégiájának kiindulópontjául.

E könyv középpontjában Dosztojevszkij alkotóművészetének keresztény szempontú megközelítése áll: az író legjelentősebb regényei alapján az un. pozitív szépségű hősök valódi kontextusát tárja fel. A szerző az életművet a Krisztusról szóló regény megírásának egyetlen nagy kísérleteként értelmezi. E hőstípusok életműbeli fejlődését nyomon követve bontakozik ki az olvasó előtt a Dosztojevszkij által abszolútnak tartott pozitív szépség, a közvetlen Krisztus-kép.

Rilke tudott az élet nehézkedéséről, ami egyszerre „feladat”, „bánat” és "fény a derűs szellemben”. Látta a szépségnek azt az oldalát, amelynek „iszonyú” látványa megsemmisíti az életet, megsejtett valamit a szépség azon destruktív túlhatalmából, amelyhez ő maga még mindig lenyûgözve fordul, de amelytől rövidesen az egész század menekülni igyekszik. A szépség mint Egész, illetve a totális szépség mélyén tanyázó rútság tapasztalatából származik költészetének meghatározó etikai dimenziója, annak a helynek a keresése, ahol az ornamens megtörik, és ahol a dolgok„kimeríthetetlen tárggyá” válnak.

Angol nyelvű kötet Fischer Tibor írásairól és tiszteletére
 

The essays in this volume were written on Tibor Fischer’s works by Hungarian students majoring in English. Their contextualisations of Fischer’s novels within Hungarian history, English literature, Aristotelian philosophy, narratology, or cognitive linguistics are a tribute to Fischer’s shameless intellect and narrative comedy. They also prove, quite delightfully, that students will respond to literature with the freshness of vision their age offers, and with the creative energy their readings liberate in them.