Hasonló termékek
1956 képtára
E könyv címe láttán a kevésbé tájékozott is jól tudja, hogy csak virtuálisan számolhatunk 56 képtárával. A maga fizikai valóságában csak fragmentáltan, különböző gyűjteményekbe szétszórva találhatók ide tartozó művek. Nyilván nem ismerjük ezen alkotások összességét, csupán feltételezéseink, sejtéseink lehetnek arról, hogy az általunk ismert, ismertetett képek csak egy részét – bár föltehetően releváns, meghatározó hányadát – jelentik az elképzelhető teljesnek.
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Leírás
A Páneurópai Piknik olyan történelmi fogalommá vált – határainkon túl is – az elmúlt évtizedek során, amire aligha gondolhattak 1989 nyarán a rendezvény kezdeményezői, szervezői. A hidegháborús Európát évtizedek óta kettészelő, országok és népek természetes kapcsolatát mesterségesen elválasztani igyekvő vasfüggöny lebontási törekvéseit ez a Sopron melletti összejövetel tette visszafordíthatatlanná. Azaz, egy határmenti társadalmi összejövetel – ma úgy mondják, népi kezdeményezés – generálta nem csupán az akkor Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok „szabadságba menekülését”, hanem a német nemzet egy részét évtizedek óta karanténba záró ún. Berlini Fal leomlását is. A Páneurópai Piknik huszadik évfordulóján, 2009 augusztusában Sopronban rendezett tudományos konferencia előadásai olvashatók a kötetben. A tanulmányokká formált írások egyfelől világpolitikai dimenzióban, másfelől társadalmi „alulnézetből” idézik fel az akkoriban zajló eseményeket. Nem csupán a politika kulisszái mögött zajló diplomáciai „csúcsforgalomba” nyújtanak betekintést, hanem a lokális történések időnként véletlenszerű kavargásába is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyarmati György (szerk.) |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 160 oldal |
| ISBN | 978-963-236-542-8 |