Hasonló termékek
Bevezetés a QTA-ba - Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban
A kötet legfontosabb célja az, hogy bevezetést nyújtson a nemzetközi politikatudomány egy kurrens irányzatába, a szövegek kvantitatív elemzésébe (quantitative text analysis), illetve a vele nagy átfedést mutató szövegbányászatba (text mining). A könyv fejezetei a módszertani bevezetés után részletesen bemutatják az adatok visszakeresésének és kinyerésének alapjait, valamint az olyan elemi szövegbányászati feladatokat, mint a névelem-felismerés, az osztályozás, a véleményelemzés, illetve a csoportosítás. Az egyes részek minden esetben konkrét politikatudományi kutatási problémák kapcsán illusztrálják az eljárások működését és használhatóságát. Ennek keretében a kötet praktikus bevezetést nyújt az automatizált szótáralapú szövegelemzés, a félig automatizált felügyelt tanulási eljárás valamint a felügyelet nélküli tanulási algoritmusok működésébe.
A globalizációkritikus mozgalom Magyarországon
Zöldek, pacifisták, házfoglalók
A Magyarországon is megjelenő globalizációkritikus mozgalom új lendülettel, addig nem ismert értelmezési keretekkel és tiltakozási formákkal gazdagította a hazai alternatív-zöld mozgalmiságot az ezredfordulótól kezdve. A fősodrú hazai nyilvánosságban a pejoratív "anti-globalizációs" jelzővel illetett nemzetközi tüntetések bemutatása többnyire a kirakatokat nem kímélő radikálisabb kemény mag vonulásaira korlátozódott.
Nacionalizmus új keretek között
Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
Az önkormányzatiság színe és fonákja
A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között
A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett.
Globális válság – magyar válság – alternatívák
Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit?
Leírás
Kari Palonen könyve a politika fogalmának értelmezésről írt első összehasonlító fogalomtörténeti elemzés, amely több évtizeden át folytatott kutatás összegzése és szintézise. Azt mutatja be, hogy a politika kifejezésen mit értettek az emberek az elmúlt bő kétszáz évben Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban. A Küzdelem az idővel azonban fontos hozzájárulás a politikaelmélet történetéhez is. A szerző ugyanis arra keresi a választ, hogy a politikáról való gondolkodásnak milyen koncepcionális sajátosságai voltak, és ez miként változott a három országban. Úgy találta, hogy ennek három paradigmatikus korszaka volt.
A politikát tudománynak tekintő felfogást a 19. században a politika mint terület felfogás váltotta fel, amit aztán a 20. században a cselekvésként elgondolt politikafelfogás követett. A könyv középpontjában a cselekvő, a múló és változó idővel küzdő politikafogalom elemezése áll, amihez módszertani eszközül a megújított retorikát használja. A könyv a cél, eszköz, következmény szimpla sémája helyett kilenc toposzban mutatja be a cselekvő politika gazdag értelmezési tartományát:szabálytalanság, ítélőképesség, policy, deliberáció,elköteleződés, vitatás, lehetőség, szituáció, valamit játék és játszma.
KARI PALONEN (1947) a finnországi Jyväskylä Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, a Finnish Centre in Political Thought and Conceptual Change igazgatója, a Finn Tudományos Akadémia tagja, a Redescription című folyóirat főszerkesztője, a politikai fogalomtörténeti kutatások és a politikaelmélet nemzetközileg elismert kutatója, számos egyetem vendégelőadója. Ez az első magyar nyelven megjelenő munkája.
További könyvei:
(1) Politik als Handlungsbegriff. Horizontwandel des Politikbegriffsin Deutschland 1890–1933. Helsinki, 1985.
(2) Die Thematisierung der Politik alsPhänomen. Eine Interpretation der Geschichte des Begriffs Politik im Frankreich des 20.Jahrhunderts. Helsinki,1989.
(3) Politik als Vereitelung. Die Politikkonzept in J. P. Sartre‘Critique de la raison dialectique’. Münster: 1992.
(4) Das ‘Webersche Moment’. Zur Kontingenz des Politischen. Wiesbaden, 1998.
(5) Eine Lobrede für Politiker. Opladen, 2002.
(6) Quentin Skinner. History, Politics, Rhetoric. Cambridge UK, 2003.
(7) Die Entzauberungen der Begriffe: Das Umschreiben der politischen Begriffe bei Quentin Skinner und Reinhard Koselleck. Münster, 2004.
(8) Re-thinking Politics. Essays from a quarter-century. Jyväskylä, 2007.
(9) The politics of limited Times. The Rhetoric of Temporal Judgment in Parliamentary Democracies. Baden-Baden, 2009
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Palonen Keri |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 355 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-236-232-8 |