Hasonló termékek
Átalakuló hagyományok
Tanulmányok a korai zsidóság és a születő kereszténység irodalmából
Vita és párbeszéd: a monoteista hagyománytörténeti perspektívában
A különböző vallási hagyományok közti konfliktus és a dialógusra való törekvés egyaránt alapvető jellemzője az emberi történelemnek. Az elmúlt évtized történései ezt az igen komplex problémát újra a figyelem középpontjába állították. Megmutatták, hogy nem pusztán az egyes egyházakat és felekezeteket elszigetelten érintő kérdésről van szó, hanem a globalizálódó világban élő emberiség mindennapjait befolyásoló problémáról. Kötetünk a monoteista tradíció világára koncentrál, ami nem az egyéb kultúrák iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem abból, hogy látva a probléma összetettségét, magunk csupán a vallásköziség kérdésének egy meghatározott - ám lényegi - aspektusát láttuk célszerűnek tárgyalni. Reményeink szerint a kötetben olvasható tanulmányok rávilágítanak arra, hogy érzékeltessék a "vita és párbeszéd" történetének sokrétűségét.
Hagyományok dialógusban
„Ki vagy te?” – faggatják a Jeruzsálemből érkezők a Keresztelőt. Ezzel a kérdéssel kezdőik a János-evangélium cselekménye. „Ki vagy te?” – szegezik később Jézusnak a kérdést vitapartnerei. Az evangélium megírása válasz erre a kérdésre. Az első század végén egy Krisztusban hívő tanítvány a szinoptikus evangéliumokból ismert hagyománnyal párbeszédet folytatva megfogalmazza, kinek tartja az Emberfiát, az evangélium főszereplőjét. „Mit kerestek?” – ez Jézus első szava a Negyedik evangéliumból.
Aquinói Szent Tamás és a mágia
Voigt Vilmos új kötete meglepetés: a szent teológia legnagyobb alakját, Aquinói Tamást veszi vizsgálat alá oly szempont szerint, amelyet a legkevésbé várnánk: azt vizsgálja, miként és mennyiben érvényesül a mágia ismerete a szent szerző munkáiban. Tamás nemcsak ismerte, hanem el is ismerte a mágia elméletét és gyakorlatát, miközben okosan meghúzza e népi tudás érvényének teológiai határait. A szerző egy élet nagy becsben tartott munkásságát új irányban bővítve rámutat Tamás mágiafelfogásának hátterére, forrásaira, ezáltal kínálva igazi intellektuális csemegét az érdeklődő olvasónak.
Ikonográfia ökumenikus megközelítésben
Kereszténységünk megosztottságának kezelése sehogyan másképp nem lehetséges, csak közös örökségünkre való jóindulatú, együttes reflexió útján. Felekezeti önazonosságunk csak a saját hagyományainknak és a kereszténységüket más hagyományozási folyamatok szerint megélő testvéreink hitének jóindulatú megismerése során tehető valóban felnőtt, stabillá, ugyanakkor mégis elfogadóvá, a másikra nyitottá.
Leírás
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából számos, a Nyilatkozat természetével, eredményeivel és kihívásaival foglalkozó munka született. Jelen kötet az emberi jogok kérdését egy sajátos nézőpontból mutatja be. Ez a sajátos nézőpont a Katolikus Egyház filozófiai, teológiai, illetve kánonjogi felfogása és hagyománya. A világi jogi hagyományhoz kapcsolódó írások is igyekeznek az Egyház megközelítését felvillantani. Az emberi jogok ókori megjelenésének bemutatásával az emberi élet védelmének olyan irányát láthatjuk, amely az Egyház későbbi tanításában is megtalálható. De a keresztény tanítás körvonalazódik a természetjogi megközelítésnek,a magyar jogalkotás emberi jogokhoz kapcsolódó törvényeinek és törvényjavaslatainak, valamint a 20. századi filozófia egyes nagy irányzatainak bemutatásán keresztül is. A kötetben mégis többnyire olyan tanulmányok találhatók, amelyek a Katolikus Egyház jogalkotásához és belső rendjéhez kapcsolódnak. Így az emberi jogok és az egyházjog általános kapcsolatának bemutatásán túl az egy ős kérdéseit, jogintézményeit és kánonjogi témáit tárgyalja, azt szemléltetve, hogy ezeken a területeken hogyan érvényesülhetnek az emberi jogok. Ennek megfelelően azokra a kérdésekre is választ keres, hogy mit jelentenek az általános emberi jogok a papnevelésben, miként érhetők tetten a megszentelt élet intézményeiben, mit ért az Egyház vallásszabadság alatt, milyen lehetőségeket biztosít az egyházi közigazgatási eljárás az emberi jogok védelmére, illetve mi az Egyház társadalmi tanításának és az emberi jogoknak a kapcsolata. A tanulmányokból nyilvánvalóvá válik, hogy a Katolikus Egyház nagyra értékeli az egyes emberi jogokat, ennek következtében azok valódi összekötő kapoccsá válhatnak a két jogrend, a világi és a kánoni között. Ugyanakkor számos területen - az emberi élet védelmének határa, a vallásszabadság, a jó hírnév védelme, az életállapot szabad megválasztása - az Egyház tanítása eltér a világi jogrend általános állásfoglalásától. A kötet hasznos és érdekes munkákat tartalmaz nemcsak kánonjogászok és világi jogászok, hanem teológusok, filozófusok, valamint mindazok számára, akiket az Egyház emberi jogok területén kialakított felfogása érdekel.
Paraméterek
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Oldalak száma | 204 |
| ISBN | 1111012516973 |
| Kiadás éve | 2010 |
| Sorozat | Sapientia - Scintillae Sapientiae könyvek sorozat |