Hasonló termékek
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Leírás
Az 1848-as polgári forradalmat megelőző évtizedekben a születőben lévő első magyar nagyváros, Pest addig nem ismert lehetőséget teremtett a társadalmi keveredésre, nemesek és polgárok együttműködésére. Az egyesületek nyugat-európai városokból átvett szervezeti formája termékeny talajra talált a páratlan sebességgel növekvő városban. Ez részben annak köszönhető, hogy a szervezkedő városlakók által kitűzött célok - a szegénykérdés kezelése, az igényes, kulturált szórakozás intézményeinek megteremtése, a korszerű műveltség terjesztése vagy a gazdasági fejlődés elősegítése - fontos és reális feladatnak látszottak, és hogy megvalósításukhoz elegendő akarat és anyagi erő gyűlt össze; részben viszont a társadalmi korlátok tiltó erejének gyengülésével magyarázható. A rendi társadalom viszonyai között ugyanis szokatlan, hogy közös szervezeteket hoztak létre a városban palotát fenntartó főnemesek, vagyonos köznemesek, hivatalnokok, modern vállalkozói mentalitású nagykereskedők és a leendő kispolgárság előzményeit alkotó csoportok. A liberális eszmei gyökerű, de azért gyakorta a reprezentációt is szolgáló "egyesületi mozgalmat" alkotó egyletek között azonban megannyi finom különbség tapintható ki. Éppen ez a tarkaság tette lehetővé, hogy a bomló rendiség viszonyai között az alapvető társadalmi érdekek megsértése nélkül találják meg helyüket az egyesületekben a különféle társadalmi helyzetű csoportok.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tóth Árpád |
| Megjelenés | 2005 |
| Terjedelem | 298 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN 963 7343 28 8 |