Hasonló termékek
Besúgók a besúgásról
Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból
A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.
Kísértő közelmúlt
Ha a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.
Minden nap háború
Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai
„A legnagyobb magyar” történelmi jelentősége vitathatatlan. Nagyvonalú tervei és országot formáló alkotásai közismertek. Kevesekben merül fel azonban a kérdés, vajon milyen anyagi eszközökkel tudta mindezt megvalósítani?
A nyugattalan Magyarország
Variációk hagyományváltásra
Mit kezdjünk azzal az országgal, amelyben élnünk rendeltetett? Avagy - Széchenyi szavaival szólva - mit kell tennünk, s min kezdenünk? A Méltányosság Politikaelemző Központ politikaértő agytröszt, amely tanulmányaival és médianyilatkozataival áttételesen politikaformáló hatást gyakorol a jelenkorra.
Kamarák a két világháború közötti Magyarországon
Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt.
Leírás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tíz évvel ezelőtt, 2000 nyarán indította el„Közelmúltunk hagyatéka” sorozatát azzal a deklarált célkitűzéssel, hogy abban elsősorban az 1945 utáni évek politikai rendőrségének, államvédelmének-állambiztonságának történetét feldolgozó tanulmányokat, vagy nagyobb forrás-együtteseket jelentessen meg.
A sorozat első kötete: „Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről” címmel került kiadásra, amelyben a politikai rendőrség – közkeletű elnevezései szerint az ÁVO, illetve az ÁVH – történetének főbb csomópontjait, működésének egy-egy időszakát mutatták be a közzétett tanulmányok. A második kötet (2001) témája a katonák elleni megtorlások vizsgálata volt az 1945 –1958 közötti időszakban „Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában” címmel. A tanulmányköteteket 2005-ben egy dokumentumkötet („Európai Kulturális Fórum és ellenfórum. Budapest, 1985”) követte, amelyben a budapesti Európai Kulturális Fórum megszervezésének történései és a szerveződő ellenzéki csoportok tevékenységei jelentek meg a közölt 69 dokumentum segítségével. A legutolsó kiadvány 2007-ben jelent meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára rendezett tudományos konferencia tanulmányköteteként (ÁVH – Politika –1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956”). A tanulmányok elsősorban a fegyveres testületek, ezen belül az államvédelmi szervek dezorganizálódását, a testülettel szembeni tömeges társadalmi ellenszenv és gyűlölet kibontakozásának a körülményeit mutatták be. A sorozat ötödik kiadványaként megjelenő „Állambiztonság és rendszerváltás” című tanulmánykötet a legújabb történeti kutatásokra támaszkodva elemzi az állambiztonsági szolgálatok helyzetét, tevékenységét a rendszerváltás éveiben. Az írásokból megállapítható, hogy a kommunista állambiztonság személyi állománya – a napjainkban egyre gyakrabban felbukkanó állításokkal szemben – nem tartozott a demokratikus átmenet támogatói közzé. A szoros pártfelügyelet és –irányítás felbomlásával a korábban megbecsült titkosszolgálati tevékenység politikailag légüres térbe került. Ennek következtében mind nagyobb mértékben hódított a politikai és a szakmai elbizonytalanodás, munkájukat pedig komoly hibák és mulasztások jellemezték. Mindezek ellenére az állambiztonsági szolgálatok, önmaguk újradefiniálásával és az új politikai elit meggyőzésével – miszerint a titkosszolgálatok tevékenységére minden hatalomnak szüksége van – sikerrel mentették át magukat a demokratikus rendszerbe. A Levéltár a tanulmánykötet megjelentetésével új tényekkel és összefüggésekkel kívánt hozzájárulni az állambiztonsági szolgálatok rendszerváltás időszakában végzett működésének reálisabb feltárásához és megismertetéséhez.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Okváth Imre (szerk.) |
Megjelenés | 2010 |
Terjedelem | 260 oldal |
Kötészet | Ragasztott papírkötés |
ISBN | 9789632362977 |