Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tíz évvel ezelőtt, 2000 nyarán indította el„Közelmúltunk hagyatéka” sorozatát azzal a deklarált célkitűzéssel, hogy abban elsősorban az 1945 utáni évek politikai rendőrségének, államvédelmének-állambiztonságának történetét feldolgozó tanulmányokat, vagy nagyobb forrás-együtteseket jelentessen meg.
A sorozat első kötete: „Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről” címmel került kiadásra, amelyben a politikai rendőrség – közkeletű elnevezései szerint az ÁVO, illetve az ÁVH – történetének főbb csomópontjait, működésének egy-egy időszakát mutatták be a közzétett tanulmányok. A második kötet (2001) témája a katonák elleni megtorlások vizsgálata volt az 1945 –1958 közötti időszakban „Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában” címmel. A tanulmányköteteket 2005-ben egy dokumentumkötet („Európai Kulturális Fórum és ellenfórum. Budapest, 1985”) követte, amelyben a budapesti Európai Kulturális Fórum megszervezésének történései és a szerveződő ellenzéki csoportok tevékenységei jelentek meg a közölt 69 dokumentum segítségével. A legutolsó kiadvány 2007-ben jelent meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára rendezett tudományos konferencia tanulmányköteteként (ÁVH – Politika –1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956”). A tanulmányok elsősorban a fegyveres testületek, ezen belül az államvédelmi szervek dezorganizálódását, a testülettel szembeni tömeges társadalmi ellenszenv és gyűlölet kibontakozásának a körülményeit mutatták be. A sorozat ötödik kiadványaként megjelenő „Állambiztonság és rendszerváltás” című tanulmánykötet a legújabb történeti kutatásokra támaszkodva elemzi az állambiztonsági szolgálatok helyzetét, tevékenységét a rendszerváltás éveiben. Az írásokból megállapítható, hogy a kommunista állambiztonság személyi állománya – a napjainkban egyre gyakrabban felbukkanó állításokkal szemben – nem tartozott a demokratikus átmenet támogatói közzé. A szoros pártfelügyelet és –irányítás felbomlásával a korábban megbecsült titkosszolgálati tevékenység politikailag légüres térbe került. Ennek következtében mind nagyobb mértékben hódított a politikai és a szakmai elbizonytalanodás, munkájukat pedig komoly hibák és mulasztások jellemezték. Mindezek ellenére az állambiztonsági szolgálatok, önmaguk újradefiniálásával és az új politikai elit meggyőzésével – miszerint a titkosszolgálatok tevékenységére minden hatalomnak szüksége van – sikerrel mentették át magukat a demokratikus rendszerbe. A Levéltár a tanulmánykötet megjelentetésével új tényekkel és összefüggésekkel kívánt hozzájárulni az állambiztonsági szolgálatok rendszerváltás időszakában végzett működésének reálisabb feltárásához és megismertetéséhez.