Zöldek, pacifisták, házfoglalók

A Magyarországon is megjelenő globalizációkritikus mozgalom új lendülettel, addig nem ismert értelmezési keretekkel és tiltakozási formákkal gazdagította a hazai alternatív-zöld mozgalmiságot az ezredfordulótól kezdve. A fősodrú hazai nyilvánosságban a pejoratív "anti-globalizációs" jelzővel illetett nemzetközi tüntetések bemutatása többnyire a kirakatokat nem kímélő radikálisabb kemény mag vonulásaira korlátozódott.

A ​kötet legfontosabb célja az, hogy bevezetést nyújtson a nemzetközi politikatudomány egy kurrens irányzatába, a szövegek kvantitatív elemzésébe (quantitative text analysis), illetve a vele nagy átfedést mutató szövegbányászatba (text mining). A könyv fejezetei a módszertani bevezetés után részletesen bemutatják az adatok visszakeresésének és kinyerésének alapjait, valamint az olyan elemi szövegbányászati feladatokat, mint a névelem-felismerés, az osztályozás, a véleményelemzés, illetve a csoportosítás. Az egyes részek minden esetben konkrét politikatudományi kutatási problémák kapcsán illusztrálják az eljárások működését és használhatóságát. Ennek keretében a kötet praktikus bevezetést nyújt az automatizált szótáralapú szövegelemzés, a félig automatizált felügyelt tanulási eljárás valamint a felügyelet nélküli tanulási algoritmusok működésébe.

A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993

Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. 

Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit?

Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.