Hasonló termékek
A globalizációkritikus mozgalom Magyarországon
Zöldek, pacifisták, házfoglalók
A Magyarországon is megjelenő globalizációkritikus mozgalom új lendülettel, addig nem ismert értelmezési keretekkel és tiltakozási formákkal gazdagította a hazai alternatív-zöld mozgalmiságot az ezredfordulótól kezdve. A fősodrú hazai nyilvánosságban a pejoratív "anti-globalizációs" jelzővel illetett nemzetközi tüntetések bemutatása többnyire a kirakatokat nem kímélő radikálisabb kemény mag vonulásaira korlátozódott.
Bevezetés a QTA-ba - Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban
A kötet legfontosabb célja az, hogy bevezetést nyújtson a nemzetközi politikatudomány egy kurrens irányzatába, a szövegek kvantitatív elemzésébe (quantitative text analysis), illetve a vele nagy átfedést mutató szövegbányászatba (text mining). A könyv fejezetei a módszertani bevezetés után részletesen bemutatják az adatok visszakeresésének és kinyerésének alapjait, valamint az olyan elemi szövegbányászati feladatokat, mint a névelem-felismerés, az osztályozás, a véleményelemzés, illetve a csoportosítás. Az egyes részek minden esetben konkrét politikatudományi kutatási problémák kapcsán illusztrálják az eljárások működését és használhatóságát. Ennek keretében a kötet praktikus bevezetést nyújt az automatizált szótáralapú szövegelemzés, a félig automatizált felügyelt tanulási eljárás valamint a felügyelet nélküli tanulási algoritmusok működésébe.
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
Az önkormányzatiság színe és fonákja
A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között
A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett.
Globális válság – magyar válság – alternatívák
Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit?
Nacionalizmus új keretek között
Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.
Leírás
A könyv tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció történelmileg változó viszonya. Magyarországon a nemzeti tematika mint a politikai hatalomhoz kötődő, diszkurzív cselekvés meghatározó szerepet játszott a kiegyezéstől a huszonegyedik század elejéig az identitáspolitikákban – miközben a legtöbb nyugati országban a második világháborút követően már a demokráciát értelmező tematika dominált. A könyv azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek az egyes politikai korszakokban a nemzeti tematikától a politikai szocializáción keresztül az identitásokig vezettek. A nemzet politikai értelmezése korszakonként változott, de változott a hatalom magatartáseszménye és az identitásstratégiákat közvetítő politikai szocializáció modellje is. A Rákosi-korszakra jellemző konfliktustagadó politikai szocializáció modelljét az 1956-os forradalom után a Kádár-korszak konfliktuskerülő modellje váltotta fel.
A demokratikus tematika a rendszerváltás után sem került domináns helyzetbe. Megteremtődött ugyan a demokratikus szocializáció lehetősége, amely az állam és az állampolgárok egyenrangú viszonyának elvén nyugszik, de ennek modellje nem kristályosodott ki. Az identitásokért folytatott politikai versenyben a diskurzusokat a nemzeti tematika uralta. Ezt a tematikát 1996-tól a Fidesz vezette, és diskurzusaiban a nemzeti identitás új, a párt törekvéseivel összhangban álló mintáját építette fel. A huszonegyedik század elején a magyarországi politikai szocializáció modelljét a fragmentáltság jellemzi: nincs konszenzus az állampolgári magatartások mintáiban, a nemzet fogalmában, a múlt értelmezéseiben. Az állampolgári identitások alakításában az iskola szerepe minimális. Ugyanakkor meghatározó szerepet játszik, különösen a fiatalok szocializációjában a pártokhoz kötődő és a médiumok révén sokakhoz eljutó nemzeti tematika.
SZABÓ ILDIKÓ (1946) szociológus, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a politikai szocializáció, az állampolgári kultúra, a fiatalok politikához való viszonya, a kollektív identitások formálódása. Fontosabb könyvei: Az ember államosítása. Politikai szocializáció Magyarországon (1991); Tizenévesek állampolgári kultúrája (1998, társszerzővel); A pártállam gyermekei. Tanulmányok a magyar politikai szocializációról (2000); Magyarok Párizsa (2003, társszerkesztővel)
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szabó Ildikó |
Megjelenés | 2009 |
Terjedelem | 333 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9632361644 |