Hasonló termékek
Hétköznapi hősök
Ellenállók, lázadók és a dzsessz
Ez a könyv gyakorlatilag csak olyan emberekről szól, akiket rendszerint legfeljebb családjuk, szomszédaik, illetve a modern államokban az anyakönyvi hivatalok tartanak számon.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.
Ökonómia és ökológia
Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből
Vér Ádám, assziriológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Vallástudományi Központjának tudományos munkatársa, az Ókor folyóirat szerkesztője. A L'Harmattan Kiadónál legutóbb A megértés mint hivatás. Köszönő kötet Erdélyi Ágnes 70. születésnapjára című könyv társszerkesztője.
A hatalomgyakorlás lehetőségei és korlátai a Hettita Birodalomban
A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.
Honore et virtute
A közép-európai arisztokrácia sorsa a XX. században
Leírás
Ausztria és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást.
1945 után Magyarország szerencsétlenebb helyzetbe került, mert 1991-ig a szovjet megszállási-, illetve befolyási övezet része maradt. Ugyanakkor Ausztria négyhatalmi megszállása az 1955-ben aláírt államszerződéssel és katonai semlegességével kedvező irányba fordult. Mivel a szovjet megszálló csapatok is elhagyták az országot, így már annak teljes egésze – gazdaságilag és politikailag egyaránt – nyugati irányba fordulhatott. Mivel az osztrák példa egy év múlva Magyarországon is célként merült fel, Ausztria lelkiismeret-furdalást érzett az 1956. októberi magyar felkelés szovjet leverése miatt. Ezért rendkívül humánus menekültügyi politikát folytatott a „vasfüggönnyel” elzárt Magyarország lakosaival szemben. 1989 nyarán pedig már közösen vettek részt a „kerítés” felszámolásában, az NDK állampolgárainak nyugatra menekítésében és vele a német egyesítéshez vezető folyamat egyengetésében. A két ország végül az Európai Unióhoz való csatlakozással (1995, illetve 2004) foglalta el szerves európai pozícióját. Az „osztrák út” sikerét jelzi, hogy 2009-ben Ausztria egy főre jutó GDP-je 45 686 amerikai dollár volt, amellyel a 9. helyet foglalta el a világban. Magyarország ugyanekkor 12 914 amerikai dollár GDP-vel a 47. helyen állt. Magyar szerzők először vállalkoznak a szomszédos ország 20. századi történetének és a magyar–osztrák kapcsolatoknak objektív bemutatására.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Németh István, Fiziker Róbert |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 584 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364643 |