Hasonló termékek
Drótok és fatornyok közt
Szent_György Imre naplója hadifogságából
E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek.
Nehéz életek, könnyű ételek. A tanyasi konyhától a modern cukrászatig
"Ezzel a receptkönyvvel nem csupán az a szándékom, hogy megismertessem az általam készített sütemények elkészítésének módját, hanem be szeretnék mutatni néhány olyan ételt is, amit elődeink is sütöttek, főztek. Nem titkolt szándékom volt az is, hogy ne csak az ételeket mutassam be, hanem azokat az embereket is, akik ezeket elkészítették és elfogyasztották. Próbáltam bemutatni azt az életformát is, ahogy mi éltünk valamikor a tanyán. Ezzel szerettem volna emléket állítani elsősorban szüleimnek, és tisztelegni a hozzájuk hasonló, szegénységben élő tanyasi emberek előtt, akik méltán tekinthetők a XX. század hétköznapi hőseinek."
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
Hová menekülsz
Király Levente a párhuzamos világok utazója. Novellái váratlan ponton nyitnak, hirtelen érnek véget, és miközben az olvasó még folytatná az előző történetet, meg szeretné érteni, még forgatni szeretné mondatait, az író már egy új történetbe fog.
Fogoly vagyok
Felnevelő gyülekezetemben, Budapest-Rákosszentmihályon ordináltak a Magyarországi Evangélikus (Lutheránus) Egyház lelkészévé. Ezt követően 1956-ban Ausztriába távoztam. Menekülésem óta főleg gyülekezeti munkát végeztem. Ezért található a könyvben több prédikáció. A magyar gyülekezetekben végzett munka éveiben, és ezt követően is szoros kötelék fűzte össze a külföldön szolgáló magyar evangélikus lelkészeket.
Leírás
A könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói, hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt. A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott. Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX. századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét.
Mikos Éva 1976-ban született. 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen, magyar-néprajz szakon. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban. Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség írásbeliség kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII–XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat, tanulmányai e kötet témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket tárgyalnak.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mikos Éva |
Megjelenés | 2010 |
Terjedelem | 348 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
ISBN | 9789632362441 |
Sorozat | Szóhagyomány |