Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében

„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vehető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." 

A ​kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal hozzájárulni. A könyv lapjain két 2016 őszén megrendezett székesfehérvári konferencia anyagát örökítették meg a szerzők.

A 19. század második fele látványos magyarországi modernizációja archimédeszi pontjának a század első felében kiépülő üzemszerű mezőgazdaság és a rá épülő terménykereskedelem bizonyult. Ezen belül is kiemelkedő szerepet játszott a gabona, amely az agrárium legfontosabb produktuma volt. Jelentőségével történészek generációi is tisztában voltak, mint azt az exportjáról és az árak alakulásáról szóló munkák is tanúsítják.

A politikai rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956–1962)

A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.

A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.

Jelen kötet tanulmányai egy olyan kísérlet részei, amelynek célja, hogy új formában ugyan, de mégis visszanyúljon a magyar történetírás 19. századi gyökereihez, amikor az nem pusztán szakma vagy tudomány, hanem – a maga formálódó módszereivel és technikáival együtt – kedvtelés is volt. Sokoldalúságának köszönhetően megfér ebben a könyvben a művelődéstörténeti, búvárrégészeti, életmódtörténeti kutatás, vagy éppen a szintézisteremtő igényű esszé, tanulmány is.