A politikai újságírásra fordított figyelem különösen kampányidőszakban nő meg, a kampányok pedig a 2000-es évek eleje óta egyre sűrűbben követik egymást. A politizáló nagyközönségnek hol az európai parlamenti, hol a magyar országgyűlési, hol az önkormányzati választásokra való készülődést, hol pedig a különböző pártok által indított népszavazási kezdeményezések előkészületeit kell figyelemmel követnie.

Az utóbbi tíz évben a digitális folyóiratok részévé váltak nemcsak a tudományos életnek, de a mindennapoknak is. A folyóiratok kultúrája robbanásszerűen átalakult, és a folyamat ma is tart. Kötetünk angol és magyar nyelvű tanulmányai a digitális korszak folyóiratainak sajátosságait vizsgálják. Milyen lehetséges és már megvalósított formái vannak e műfajnak? Milyen viszonyban van ez az új jelenség a nyomtatott sajtóval? Milyen új tudományos eredményeket kínál a folyóiratok hiperlinktechnikájának elemzése? Olcsóbbá és demokratikusabbá válik-e a tudományos munka, vagy éppen ellenkezőleg, csak a meglévő egyenlőtlenségek termelődnek újra a digitális világban is? Milyen társadalmi-gazdasági változásokba tagozódik bele a folyóirat-kultúra átalakulása? A kötet egy nemzetközi együttműködés révén létrejött konferencia előadásait tartalmazza.

Tegnap, ma és holnap

Jelen kötet több mint öt év logisztikai témájú tanulmányait fogja össze Vásárhelyi Árpád tollából a szállitmányozási szerzödésektöl kezdve, a multimodális megoldásokon keresztül, egészen a digitalizációig.

Vajon mi motiválja egy fiatal döntését, amikor az esti buliról a Facebookon, az Instagramon posztol egy képet, esetleg Twitter bejegyzés mellett dönt vagy akár egyszerre mindhárom közösségi média felületen megosztja az élményt? A 21. század médiahasználatának mintázatait milyen tényezők befolyásolják? A motivációkból és döntésekből milyen eltérő digitális életstílusok születnek? A negyedik ipari forradalom kellős közepén nem az a kérdés, hogy megváltoztatja-e életünket a digitális környezet, s benne a digitális média, hanem az, hogy hogyan? A könyv a médiakonvergencia jelenségébe ágyazva járja körül a témát. A konvergencia napjaink legszembeötlőbb jelensége, s ezzel együtt a legtöbbet használt és legkomplexebb kifejezés a médiatudományban.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyarországi rendszerváltás sokunk életét alapvetően meghatározó kulturális változást is jelentett. A jelen kötet tanulmányainak szerzői, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében tanulnak/ tanultak és dolgoznak, ezt a mindent átfogó változást vizsgálják, kiki a maga területén.

A kötet a nyelvi és kulturális infrastruktúra, valamint a kultúraközi kommunikáció kérdéseit járja körül. Egy empirikus kutatás részletes bemutatása során arra is rávilágít, hogy a relatív földrajzi közelség és a történelmi-kulturális sorsközösség, vagy hasonlóság esetén sem tekinthetünk el az interkulturális sajátosságok figyelembe vételétõl.