Ez a könyv nagy célt tűzött maga elé. Azt a célt, hogy tanítsa az életben a hatékony utánzásnak és meggyőző irányításnak sajátos, életbevágó és életet fenntartó módjait.

Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990–2015

"Kommunikációval mindent meg lehet nyerni és mindent el lehet rontani. Hiába kiváló a politikánk, ha rosszul kommunikálunk, veszíteni fogunk. Nemcsak a választási kampányt, hanem a kormányzást is a kommunikációnak kell alárendelni. Elég ráijeszteni az emberek-re, aztán megnyugtatni őket, hogy tőlünk bízvást számíthatnak védelemre, és nyert ügyünk van."

Politikai kommunikáció a facebookon

A monográfia empirikusan vizsgálja a virális politika működését a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon. Részletes képet ad arról, hogy az egyéni választókörzetekben induló jelöltek hogyan kommunikáltak a Facebookon, majd kvantitatív és kvalitatív eszközökkel elemezi, hogy milyen típusú közösségi média tartalmak váltották ki az állampolgárok reakcióit, illetve milyen tartalmak váltak virálissá a kampány során. 

A hírek története empirikus szövegkutatásra épülő műfajtörténet. Arra keresi a választ, hogy milyen különbségek és milyen azonosságok ragadhatók meg a hírek eltérő tematikus beágyazottsága - politikai hírek, gazdasági hírek, bulvárhírek, stb. - alapján. Illetve ezen hasonlóságok és különbségek mire vezethetők vissza és milyen következményekkel járnak.

Kultúrfürdő – Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821–1960 között 

A könyv az etnográfus, muzeológus szerző doktori értekezésének szerkesztett változata, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Európai Etnológia doktori iskolájában védett meg. A tíz év terepi és archívumi kutatómunka célja a Balaton földrajzi tereiben lezajlott változások vizsgálata volt, elsősorban a kulturális interakciók szempontjából.

Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is.

A felsõoktatásban egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lehetnék jobb oktató? Mik a szakmai fejlõdés hatékony útjai, keretei, feltételei? A társadalom részérõl is egyre határozottabban érezhetõ az igény a minõségi felsõoktatás iránt, amit gyakran a tanulásközpontúság jelszavával kapcsolnak össze.

Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.