Hasonló termékek
Politika és diskurzus
Szabó Márton politikafilozófiai invenciója
Értelem és történelem
Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.
Létre nyílt lehetőség
Ismeretelmélet és metafizika Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus filozófiájában
Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik.
Perlekedő rokonok: Analitikus filozófia és fenomenológia.
A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.
Az árnyjátékos
Sören Kierkegaard irodalomtörténet, eszmetörténet és hatástörténet metszéspontjain
„Az "árnyjáték" igencsak kedvelt műfaja volt Kierkegaard-nak. Nemcsak Tivoliban – Koppenhága tarka, dinamikusan fejlődő szórakoztatónegyedében – csodálhatta meg ennek különféle változatait, optikai játékosságát és különös „mimézisét”, de vásári arcélfestőktől, papírkivágás-készítőktől kezdődően a színházban felbukkanó „sziluettekig” szemlélhette a „Schattenspiel” megannyi fajtáját és sajátosságát.
Leírás
Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és a legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól; benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó; és nem általában a hagyományról, hanem a gondolkodás hagyományának néhány fontos eleméről. Mezei Balázs (Phd. habil.) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elméleti Filozófia Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a kortárs és a történeti vallásfilozófia, valamint a 20. századi német, francia, és angol fenomenológiai gondolkodás.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mezei Balázs |
Megjelenés | 2003 |
Terjedelem | 324 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789638618733 |