Hasonló termékek
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Ausztrália bennszülött nyelvei
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.
Egy folyó több élete
Hantik és oroszok
a nyugat-szibériai Vaszjugán mentén
Leírás
A kötet a gazdag hagyományokkal rendelkező hazai Szibéria-kutatást kívánja a posztkolonialista antropológia kritikai olvasatával gyarapítani. A szerző három évig élt Északkelet-Szibériában, terepmunkáját egy közép-jakutiai szaha (jakut), illetve egy kelet-jakutiai, evenkik lakta faluban végezte. A posztszovjet antropológia módszerei mentén a könyv a két falu társadalmát elsődlegesen abból a szempontból vizsgálja, hogy azok milyen pozíciót foglalnak el az oroszországi hatalmi viszonyok hálójában. Ezek a peremhelyzetű közösségek az orosz (és szovjet) állam jelenlétének elmúlt négy évszázada alatt nemcsak az állami újraelosztó rendszerek működésére szorultak rá, hanem olyan helyi vezetőkre is, akik személyes kapcsolataik révén különféle előnyöket tudtak és tudnak kijárni közösségük számára az állami bürokrácia különböző szintjein. A kollektivizálás, az államosítás, a falvasítás, majd a posztszovjet privatizáció folyamata arról tanúskodik, hogy az istállózó szarvasmarhatartásra épülő gazdálkodás, illetve a helyi állami intézmények működése nagymértékben múlik a helyi vezetők személyes képességein és kapcsolathálóján.
Szibéria kutatásakor tanulságos lehet túllépni azokon a kutatási és értelmezési kereteken, amelyeket a koloniális örökséget hordozó antropológia és néprajzkutatás teremtett meg a „történelem nélküli” népek számára, ezért a nemzetségek, törzsek és etnikumok Szibériában nagy hagyományokkal rendelkező és ma is bevett vizsgálata helyett a szerző azt vizsgálja, hogy milyen kölcsönhatás figyelhető meg a cári, a szovjet és a posztszovjet állam érdekei és a néprajzi tudás formálódása között. Emellett részletesen bemutatja a marginális helyzetű faluközösségekben különösen fontos informális viszonyok, vagyis a rokoni, szomszédi és baráti kapcsolatok működését, az információáramlás módját, a titok és a pletyka szerepét, illetve az erőszak és jogsértés helyi értelmezéseit. A könyv a társadalmi tőke „kötő” és „áthidaló” típusai mentén értelmezi e kapcsolatok dinamikáját, majd az emberi jellemvonások öröklésére vonatkozó elképzelések, illetve a közösségi értékelő beszéd elemzése alapján mutatja be a tekintélyszerzés módjait, végül pedig a bizalom megteremtésének és elvesztésének lehetőségeit a két faluközösségben.
A szerzőről:
Mészáros Csaba (1978) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett mongolista és etnográfusi diplomát. 2011-ben ugyanitt doktorált, hallgatója volt a Mongóliai Állami Egyetemnek és a Jakutszki Állami Egyetemnek. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mészáros Csaba |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 364 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632367095 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |