Hasonló termékek
Alcalái románok - Migráció és társadalmi differenciálódás
A nemzetközi migráció a kortárs társadalomtudományok egyik központi kérdésköre, a Romániához köthető népvándorlás pedig az Európán belüli migrációs folyamatok egyik fő jelensége. Jelen kötet e komplex kutatási területet ismerteti meg az olvasóval a románok migrációjának sajátos esetén keresztül.
Sirin Mama nyugati hadjárata
avagy egy istennő születésének csodás története
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Szervezeti antropológia
Elméletek és módszerek a formális szervezetek kutatásában
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
A bantu nyelvek
A kötet az első magyar összefoglalás a bantu nyelvekről, de tárgyalja a többi afrikai nyelvcsalád és nyelvcsoport témakörét is. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó, 600 különböző nyelvet 170 millióan beszélik az Egyenlítőtől délre fekvő területeken. Ezek közül csak 150 létezik írott formában is. A bantu nyelvek többsége a 19. század első harmadától kezdődően jelent meg, közülük megközelítőleg hatvan nyelvről még e században születtek alaposabb leírások német, angol, francia és más utazók, hittérítők, gyarmati tisztviselők, valamint képzett nyelvészeti, néprajzi szakemberek tollából.
Leírás
A kötet a gazdag hagyományokkal rendelkező hazai Szibéria-kutatást kívánja a posztkolonialista antropológia kritikai olvasatával gyarapítani. A szerző három évig élt Északkelet-Szibériában, terepmunkáját egy közép-jakutiai szaha (jakut), illetve egy kelet-jakutiai, evenkik lakta faluban végezte. A posztszovjet antropológia módszerei mentén a könyv a két falu társadalmát elsődlegesen abból a szempontból vizsgálja, hogy azok milyen pozíciót foglalnak el az oroszországi hatalmi viszonyok hálójában. Ezek a peremhelyzetű közösségek az orosz (és szovjet) állam jelenlétének elmúlt négy évszázada alatt nemcsak az állami újraelosztó rendszerek működésére szorultak rá, hanem olyan helyi vezetőkre is, akik személyes kapcsolataik révén különféle előnyöket tudtak és tudnak kijárni közösségük számára az állami bürokrácia különböző szintjein. A kollektivizálás, az államosítás, a falvasítás, majd a posztszovjet privatizáció folyamata arról tanúskodik, hogy az istállózó szarvasmarhatartásra épülő gazdálkodás, illetve a helyi állami intézmények működése nagymértékben múlik a helyi vezetők személyes képességein és kapcsolathálóján.
Szibéria kutatásakor tanulságos lehet túllépni azokon a kutatási és értelmezési kereteken, amelyeket a koloniális örökséget hordozó antropológia és néprajzkutatás teremtett meg a „történelem nélküli” népek számára, ezért a nemzetségek, törzsek és etnikumok Szibériában nagy hagyományokkal rendelkező és ma is bevett vizsgálata helyett a szerző azt vizsgálja, hogy milyen kölcsönhatás figyelhető meg a cári, a szovjet és a posztszovjet állam érdekei és a néprajzi tudás formálódása között. Emellett részletesen bemutatja a marginális helyzetű faluközösségekben különösen fontos informális viszonyok, vagyis a rokoni, szomszédi és baráti kapcsolatok működését, az információáramlás módját, a titok és a pletyka szerepét, illetve az erőszak és jogsértés helyi értelmezéseit. A könyv a társadalmi tőke „kötő” és „áthidaló” típusai mentén értelmezi e kapcsolatok dinamikáját, majd az emberi jellemvonások öröklésére vonatkozó elképzelések, illetve a közösségi értékelő beszéd elemzése alapján mutatja be a tekintélyszerzés módjait, végül pedig a bizalom megteremtésének és elvesztésének lehetőségeit a két faluközösségben.
A szerzőről:
Mészáros Csaba (1978) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett mongolista és etnográfusi diplomát. 2011-ben ugyanitt doktorált, hallgatója volt a Mongóliai Állami Egyetemnek és a Jakutszki Állami Egyetemnek. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mészáros Csaba |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 364 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632367095 |
Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |